A távmunka megítélése rengeteget változott az utóbbi években; az új technológiák megjelenésének köszönhetően a korábbi negatív érveket - mint a megbízhatatlanság vagy a nehézkes kontroll - a pozitív tapasztalat felülírja, és ez munkaadói és munkavállalói oldalon is okoz elmozdulást - mondja Papp László Dávid, hazánk legnagyobb távmunka-alapú szolgáltató központjának, a Comforce Zrt-nek vezérigazgatója. A távmunka elterjedése számos európai országban megfigyelhető, aminek oka, hogy a munkáltatók egyre jobban felismerik azokat az egyértelmű - főként gazdasági - előnyöket, amelyeket a távmunka alkalmazásával nyerhetnek. A távmunka régiós szinten különösen Csehországban népszerű, ahol a dolgozók mintegy 9 százaléka teljes egészében távmunkából tartja el magát és a részben távmunkában dolgozók aránya is 15,2 százalék.
Bár Magyarországon ez az arány sokkal alacsonyabb (0,5 százalék, illetve 2,8 százalék) a magyar cégek körében is egyértelműen nő az igény a rugalmas formában foglalkoztatott munkavállalók iránt. A nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendkívül alacsony atipikus fogalkoztatási formák elterjedése az alacsony foglalkoztatottság növelésének egyik eszköze lehet.
"Távmunkával különösen a munkahellyel és munkaerővel kapcsolatos kiadások csökkenthetőek, miközben a dolgozók motiváltsága javul, produktivitásuk nő, így a működés hatékonysága, a cég versenyképessége nagyságrendekkel javítható" - mondja Dr. Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség elnöke. Ráadásul az adott vállalat által generált gazdasági előnyök mellett a távmunkás foglalkoztatás komplexebb hatásokkal is jár a környezet és az egyén szintjén egyaránt: új munkakultúrát eredményez, mérsékelheti a munkanélküliséget, javítja az esélyegyenlőséget, és a végeredmény a boldogabb, elkötelezettebb, önmotivált munkatárs. (Bár van olyan felmérés, amely szerint a távmunkát végzők nagy része sokkal kevésbé hatékonyan dolgozik, például a háztartási munkák vagy éppen a tévé terelik el a figyelmüket. Egyharmaduk pedig egyszerűen fel sem öltözik reggelente.) A hátrányos körzetekben, településeken javulhat a foglalkoztatottság és a hátrányos helyzetűek több foglalkoztatási lehetőséghez juthatnak, amit elkötelezettségükkel, lelkesedésükkel meg is hálálnak. | A munkavállalóknak fontos
A felmérés szerint öt munkavállalóból három (azaz a megkérdezettek 60 százaléka) úgy gondolja, az eredményes munkavégzéshez nem kell feltétlenül bemenni az irodába. Ez a tendencia különösen erősnek mutatkozott Ázsiában és Latin-Amerikában. Indiában tíz válaszadóból több mint kilenc (93 százalék) vélekedik így, míg Kínában (81 százalék) és Brazíliában (76 százalék) is rendkívül sokan osztják ezt a nézetet.
A válaszadók kétharmada (66 százaléka) azt várja az informatikai részlegtől, hogy tetszőleges - saját vagy a cég által biztosított - eszközzel lehetővé tegye a vállalati hálózatok, alkalmazások és információk helytől és időtől független elérését. Várakozásaik szerint ráadásul bővülni fog az erre használható eszközök köre is.
A vállalati hálózatokat, alkalmazásokat és információkat az irodán kívülről is elérő munkavállalók mintegy fele (45 százaléka) számolt be arról, hogy napi 2-3 órával többet dolgozik, mint régebben, míg negyedüknél ez a szám a négy órát is meghaladja. A túlórák azonban nem jelentik azt, hogy folyamatosan rendelkezésre álló, bármikor befogható munkavállalókká váltak volna. Mindössze saját maguknak szeretnék beosztani, hogy a napjuk mely részét töltik munkavégzéssel és melyet pihenéssel, ügyintézéssel, vagy egyéb tevékenységgel.
Emellett sokak esetében a nem helyhez között munkavégzés lehetősége döntően befolyásolja a munkahelyi lojalitást (13 százalék), a munkakörválasztást (12 százalék), valamint a munkafegyelmet (9 százalék) is. Így például háromból két megkérdezett (66 százalék) azt állította, hogy szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol ugyan kevesebb a fizetés, de a dolgozók nagyobb szabadságot kapnak a különböző eszközök használata, a közösségi hálózatok elérése és a mobil munkavégzés területén, mint egy olyan cégnél, ahol jobb a bérezés, ám mindezek a lehetőségek nem adottak. Ez az arány bizonyos országokban - az elmúlt években tapasztalható gazdasági nehézségek ellenére - még ennél is magasabb volt (Spanyolországban például 78 százalék).
Forrás: Cisco, Connected World Report |
