Ugyan az elmúlt nyolc évben 3 milliárd forintot költöttek a távmunka támogatására, továbbra is sokkal kevesebb ilyen állás van Magyarországon, mint a nyugati országokban. 

A 2010-es költségvetés 500 millió forintot szán a távmunka támogatására, melynek egyik részét 3000 új ilyen munkahely létrehozására, másik részét pedig 100 ezer munkavállaló képzésére költenék. A jelentkezőknek informatikai ismereteket és nyelveket tanítanának. Magyarországon az erőfeszítések ellenére még mindig csak 4,5-5 százalékos a távmunkát végzők aránya, ami csupán harmada az Uniós átlagnak. 2002 óta 5720 ilyen munkahely jött létre Magyarországon.

A távmunka számtalan előnnyel jár a munkavállaló és a munkaadó szempontjából egyaránt és a technikai eszközök, az Internet fejlődésével a gyakorlatban is egyre egyszerűbbé válik, nem véletlen, hogy minden országban igyekeznek bővíteni az ilyen jellegű foglalkoztatást. A munkavállaló így otthonról, a számítógépe segítségével végezheti el ugyan azt a munkát, megkímélve magát az utazgatástól, ráadásul az idejét is úgy osztja be, ahogy akarja. Különösen jó megoldás lehet ez például kisgyermekes anyukák számára.

A kép azonban nem ilyen egyértelmű, hiszen mint minden más, a távmunka megítélése is változhat egyénenként. Sok embernek szüksége van a motivációra, amit a kollégái, a főnöke jelentenek, szüksége van a társaságra, a folyamatos visszacsatolásra, ráadásul sokan nem tudják önállóan megfelelően beosztani az idejüket. Nem kétséges, hogy kiemelkedő önfegyelmet igényel az, hogy az otthonunkban, ahol számtalan más dolgot is csinálhatnánk, kizárólag a munkára tudjunk koncentrálni.

Hivatalosan az számít távmunkának, amit a munkáltató telephelyétől távol, munkaszerződéssel végeznek. Az ilyen munkát végzők száma Magyarországon 160 ezer fő, ez az adat azonban valószínűleg nem teljesen pontos, hiszen sokan végeznek ilyen munkát szerződés nélkül, feketén.

Forrás: hrglobe.hu - 2010.febr. 22.  - Szabó Kata

www.hrglobe.hu