Egy munkahelyi egészségfejlesztési terv célja, hogy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb emberek dolgozzanak empatikus légkörű, korszerű munkahelyen. A megfelelő fizikai állapot, mentális és lelki kiegyensúlyozottság eredményeként már rövidtávon elkerülhető a tartós stressz, így csökkenhet a pszichoszomatikus megbetegedések száma.

Néhány éve Amerikában indították el a Krónikus Betegségeket Megelőző Munkahelyi Program nevű kezdeményezés, amelynél az induláskor, majd 6 hét és fél év elteltével felmérték a dolgozók fizikai állapotát, táplálkozási szokásait és számos betegség rizikófaktorainak jelenlétét. Már a 2. mérés alkalmával tapasztalható volt, hogy a résztvevőknek csökkent a vérnyomása, a testzsír- és a koleszterinszintje. Ezen felül a megkérdezettek 39 százaléka teljes körűen változtatott életvitelén, tehát a munkahelyén kívül is egészségesebben táplálkozott és növelte a fizikai aktivitását.

A prevenciós programokra szánt költség később az anyagiakban is megtérült: nőtt az egészséges munkavállalók teljesítménye, csökkent viszont a betegállományban töltött napok száma. Ráadásul, mivel a dolgozók érezték, hogy a vezetőség is erőfeszítéseket tesz a jó közérzet biztosításáért, a személyes elköteleződésük is megnőtt a cég iránt, és még inkább a közösség részének érezték magukat. Mindezen folyamatok pedig nyilvánvalóan hatékonyabb munkavégzést eredményeztek.

Milyen lépésekkel lehet eljutni az egészséges munkahely kialakításához?

 Például azzal, ha alternatív reformétrendet kínálnak a munkahelyi étkezdében. Jó lehetőség, ha a munkavállaló maga döntheti el, marad-e a hagyományosabb étrendnél, vagy az egészségesebb, alacsonyabb zsír- és kalóriatartalmú, teljes értékű fogásokat választja. Ha mód van rá, sokan szavaznak a vörös húsok helyett fehérekre, a fehér kenyér helyett a teljes kiőrlésűre, a túl sok állati fehérje helyett a zöldségekre, vagy éppen a krémes süteményeket váltják fel friss gyümölcsökkel. Az eredmény nem csak a kilók csökkenésében, de az energikusabb fizikai állapotban is mérhető.

Hatékony módszer a mindennapos rövid, szervezett testmozgás is. Ha a dolgozóknak van lehetősége akár az ebédidőben - még evés előtt - 10-15 percet tornázni, nem csak felfrissülnek, de beindítják a gyorsabb anyagcserét és egy kis gerinctornával megelőzhetik az ülőmunkával járó mozgásszervi elváltozásokat is.

Ehhez pedig nem feltétlenül szükséges gyógytornász, egy szakember által felkészített, kellően lelkes kolléga is képes levezetni a nyakra, a vállra, a gerincre koncentráló gyakorlatokat. A munkavégzés ily módon történő megszakítása a képernyős munkahelyeken gyakran fellépő szempanaszokra is jótékony hatású.

Egészségesek az ülőlabdák és térdeplőszékek is. Ahhoz ugyanis, hogy stabilan ülhessünk a labdán, folyamatosan egyensúlyoznunk kell, ami olyan kicsi, gerincközeli izmokat mozgat meg, amelyeket egyébként alig használunk vagy egyoldalúan terhelünk. Speciális gyógytornát is lehet rajta végezni.

A térdeplő szék megpróbálja visszaállítani a gerinc normális görbületét, hiszen ahhoz, hogy normálisan tudjunk ülni rajta, előre kell billentetünk a medencét, és ki kell egyenesítenünk a hátunkat. Mindkét eszköz a gerincfájdalmak és deformitások megelőzését szolgálja.

Kímélő monitorok

Ma már többféle szemkímélő monitor is forgalomban van, amelyek kevésbé ártanak a szemnek. Az ilyen monitorok a fényerőt és a kép egyéb beállításait automatikusan a helyiség fényviszonyaihoz és a képernyőn megjelenő tartalomhoz igazítják, így kiküszöbölik a szem megerőltetését.

A számítógépes munkánál az is fontos, hogy hol helyezkedik el a monitor. Az a jó, ha enyhén lefelé kell néznünk, mert a nyakunknak és a szemünknek így a legkényelmesebb. A szemmagasságunknál feljebb elhelyezett képernyő használata megerőltető. Az optimális láthatóság érdekében rendszeresen érdemes szemészeti szűrésen részt venni, és szükség esetén szemüveget viselni. Mindemellett óránként érdemes egy kis szünetet is beiktatni.

Érdemes szót ejteni a kommunikációs, konfliktuskezelő tréningekről. A konfliktuskezelés és a megfelelő kommunikáció tanulható. Sőt, ez a képesség szinte elengedhetetlen ahhoz, hogy a főnök-beosztott viszony hatékonyan működjön. Az egyre komolyabb problémát jelentő mobbing (munkahelyi pszichoterror) is csak jól kommunikálni tudó munkatársak között kerülhető el.

A munkahelyeken szervezett szűrések nem csak a dolgozók lojalitását növelik, de olyan, addig rejtett betegségekre is fény derülhet ilyen módon, amelyek tüneteket okozva már sokkal súlyosabb problémát, ezáltal kiesést jelentenének a munkából. A hagyományos fogászati-, látás- és hallásvizsgálatokon kívül ma már elérhető többek közt allergiavizsgálat, anyajegyszűrés, komplex kardiológiai vizsgálat, kihelyezett speciális szakorvosi vizsgálatok vagy akár stressz szintmérés is.

(Forrás: inforádio.hu)