|
A munkaadók a válság hatásainak enyhítésére nem az átcsoportosítást vagy az atipikus foglalkoztatási formák bevezetését választják. A gyors és hatékony megoldást sokkal inkább költség- és bércsökkentésben, valamint az elbocsátásokban látják – áll egy friss felmérésben.
A DGS Global Research kutatásában 349 szervezet vett részt, amelyek több mint kétszázezer dolgozót foglakoztatnak. A magas kitöltési hajlandóság oka a készítők szerint az lehet, hogy nemcsak a válság hatásairól, hanem a megoldási lehetőségekről is megkérdezték őket – sőt a végén megtudhatták, hogy mások mit léptek hasonló helyzetben. Felkészületlenül érte a cégeket
A kutatás teljes mértékben megerősítette azt az előfeltevést, hogy a szervezetek túlnyomó többsége nincs felkészülve a válságra: a válaszadók mindössze 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy előre tervezett a legrosszabb esetekre is. Szinte valamennyi ágazatban volt olyan cég, amely rendelkezett válságkezelési koncepcióval, egyedül a bányászat, a média és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatok képviselői nem készültek vészforgatókönyvvel. Az általánosan alkalmazott költségstopnak gyakran a képzési büdzsé az első „hősi halottja”. Ez az oka annak, hogy nagyon sok oktatással foglalkozó vállalkozás töltötte ki a kérdőívet. A HR-cégek (25 százalék) után a második helyen holtversenyben a gépgyártással és a kereskedelemmel foglalkozó szervezetek, illetve az oktatási intézmények állnak (10-10 százalékkal). A válaszadók 9 százaléka az építőipari cégek köréből került ki. A szórakoztatóipar, a mezőgazdaság és a bányászat képviselőinek a részvételi aránya viszont alig egyszázalékos volt.
Tervek a válság túlélésére
A megkérdezettek felének már kellett valamilyen intézkedést hoznia a válság miatt, a 39 százalékuk azonban még nem érzi a „saját bőrén” a recessziót. A válaszadók 50 százaléka már végrehajtotta az általános költségcsökkentést. A szervezet átalakításával és az oktatási-képzési költségek visszafogásával a kitöltők 23-23 százaléka reagált a válságra. A létszámleépítés csak a negyedik helyen szerepel (21 százalék), ám ez is azt jelenti, hogy már több ezer dolgozó elveszítette a munkáját a recesszió miatt. Azoknak a szervezeteknek, amelyek már megkezdték az elbocsátásokat, csaknem a fele az ötvennél kevesebb embert alkalmazó vállalkozások közül került ki. A szervezeti átalakításban látják a cégek a megoldást, ezt a válaszadók 46 százaléka tervezi. Majdnem ugyanennyien (43 százalék) az általános költségcsökkentést is fontolgatják, a harmadik helyen a jutalmak és a bérek befagyasztása áll (36 és 31 százalékkal). A válaszadók csaknem harmada tervez elbocsátásokat, de a legtöbben hozzátették, hogy csak a legvégső esetben folyamodnak ehhez a megoldáshoz.
Az atipikus foglalkoztatási formákat alig ismerik és alkalmazzák: a válaszadók fele találkozott a gyakorlatban is ezekkel az eszközökkel, mindössze 29 százalékuk alkalmazza is. Azok közül, akiknek még nem volt dolguk hasonló foglalkoztatási formákkal, csak a 4 százalékuk vette fontolóra a részmunkaidő, a bedolgozás vagy a távmunka bevezetését, a többiek (61 százalék) továbbra is a munkaerő-állomány megnyirbálásában, nem pedig annak átalakításában látják a helyzet megoldását. A részletes adatokból az derül ki, hogy elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésén gondolkodnak a vállalatok, a távmunka, a bedolgozás, az önfoglalkoztatás, valamint a csökkentett idejű munkahét alkalmazása elhanyagolható. Kétharmaduk fővárosi
Főként a kis- és középvállalkozások osztották meg a tapasztalataikat a felmérés készítőivel. A kitöltők fele (49 százaléka) sorolta magát az 50 főnél alacsonyabb létszámú szervezetek közé, míg a második legnépesebb csoportot a 101-500 fős cégek alkották. Ennek az lehet az oka, hogy a kkv-k helyzete kissé rosszabb, mint a nagyvállalatoké, hiszen általában ez utóbbiak a kormányzati támogatások „kedvezményezettjei”, mert egyenként sokkal több embernek adnak munkát.
Látható a magyar gazdaság rendkívüli centralizáltsága is: a válaszadók csaknem kétharmada (60 százalék) a fővárosban működik, ám egyetlen másik régió sem érte el a 10 százalékot. A legkevesebb válaszadó Nyugat- és Dél-Dunántúlról érkezett. A cégek több mint fele teljes mértékben magyar, a negyede külföldi, illetve 13 százalékuk vegyes tulajdonú. A kitöltők 4-4 százaléka állami vagy nonprofit szervezet. Mások is intenzíven keresik a megoldást
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIUHK) egy pódiumbeszélgetést szervezett. A HR-menedzsment szerepe válság idején témájú eseményre meghívtak egy vállalati HR-menedzsert, egy munkajogászt, egy fejvadászt és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőjét. Bódi András szakállamtitkár ismertette a munkahelymegtartó pályázatokat, és azt is közölte, hogy jelenleg a válság miatt 16 900 ember munkáját árnyékolja be a csoportos leépítés réme.
Bemutatták a válságban alkalmazható legjobb lehetőségeket: Belső Barnabás a HR-vezető elmondta, hogy a Knorr-Bremse az átcsoportosítást és a részmunkaidőt választotta. Sághy András tanácsadó (Kiembaum) szerint a válság kiváló alkalmat nyújt a minőségi cserékre, Andreas Köhler jogász pedig a leépítések jogi hátteréről, az alternatív megoldásokról – például az előnyugdíjról vagy az atipikus munkaformákról – beszélt. Forrás: Figyelő Online - 2009. febr. 20. www.fn.hu |
