|
Kilenc programot indított a napokban a szakminisztérium a válság miatt fenyegetett munkahelyek megőrzésére és teremtésére. A kisebb vállalkozások is választhatnak a különböző támogatási lehetőségek közül, attól függően, milyen sajátos probléma jelentkezik náluk a krízis negatív hatásai következtében.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a napokban hirdette meg az első munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programjait a válság kirobbanása óta. Bár egyes szakértők régóta sürgetik ezt a lépést, mondván, hogy késlekednek a krízis miatti nagyarányú leépítésekre adott válasszal, a szaktárcának a jelek szerint ennyi időre volt szüksége a helyzet feltérképezésére. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) segítségével ugyanis össze kellett gyűjteni a leépítési szándékra vonatkozó bejelentéseket – ezek figyelembe vételével készültek el a nyilvánosságra hozott programok.
A szakminisztérium bejelentése szerint a cél kettős: egyrészt meg kell előzni a leépítéseket, ha pedig ez nem lehetséges, akkor az érintett munkavállalók újbóli munkába helyezését támogatják.
A munkahelymegőrző támogatási programok a kisebb cégek számára is elérhetők: a legalább három főt foglalkoztató vállalkozások vehetnek részt azokon. Az igényelt támogatás összegét minden egyes vállalkozástípus esetén az érintett megőrzendő létszám alapján határozzák meg – tájékoztatták az mfor.hu-t az SZMM sajtótitkárságán.
Azt, hogy a meghirdetett támogatási programok közül az adott vállalkozás melyikre pályázzon, neki kell eldöntenie. Éppen azért van a programokon belül többféle támogatási lehetőség felkínálva, hogy a cég a nála jelentkező sajátos problémához igazodva tudjon a számára legmegfelelőbb támogatási lehetőségek közül választani – válaszolták azon kérdésünkre, mely pályázatok elérhetőek a kisméretű cégek számára.
Támogatják a munkahelyek megőrzését Inkább a nagyobb vállalatoknak nyújthat megoldást a regionális munkaügyi központok kezelésében lévő, "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű program, amelyre tízmilliárd forintot különítettek el a Munkaerő-piaci Alapból. A támogatásra év végéig jelentkezhetnek a munkáltatók.
A részvételt a programban a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy felveszi a kapcsolatot az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájékoztatást nyújtó, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkaadóval és tájékoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről. Együttműködési szándék - azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandósága - esetén a munkaügyi központ a munkaadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki. Például munkahelymegőrző bértámogatást kaphat az adott cég, vagy a leépített munkavállalók újbóli elhelyezkedését segíthetik bértámogatással.
Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) három munkahelymegőrző támogatási programot indított: támogatják a foglalkoztatottság megőrzését a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkavállalóknál, az elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését segítő munkaerő-piaci szolgáltatásokat, illetve a gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újbóli elhelyezkedését más munkáltatónál. Ezekre a programokra – amelyekre 5,95 milliárd forint áll rendelkezésre - november 5-ig lehet benyújtani a pályázatokat. Megelőzhető néhány csoportos leépítés Központi munkahelymegőrző támogatási program is indult: ennek keretében a jelentősebb számú dolgozót foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg. A programra fordítható 700 millió forint január 26. óta rendelkezésre áll, felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg a szakminisztérium sajtóközleménye szerint.
A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009 folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthetők és a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegőrző támogatással az elbocsátások elkerülhetővé válnak. A válság miatt terjedhet a rugalmas foglalkoztatás A válság miatt nagyobb hangsúlyt kapnak az olyan alternatív foglalkoztatási formák, mint a részmunkaidős vagy a távmunka keretében történő foglalkoztatás. A részmunkaidős foglalkoztatásra áttérőkre húsz milliárd forint juthat. A program a piacszűkülés következtében átmeneti teljesítménycsökkenésre kényszerülő vállalkozások számára lehetővé teszi a munkaerő megtartását, a munkavállaló számára lehetőséget kínál új szakképesítés megszerzésére, illetve a kulcskompetenciák (nyelv, informatika) fejlesztésére.
A 3-12 hónapon át kieső munkabér és közterhei legfeljebb nyolcvan százalékát a munkavállaló számára a munkáltatón keresztül téríti meg a szaktárca (tehát a támogatást a munkaadók kapják meg, amiből tudják fedezni az alkalmazottak kieső bérét). Ehhez a támogatási típushoz kapcsolódhat a képzési költségek maximum nyolcvan százalékos támogatása is, ami nem kötelező, hanem alternatív lehetőség.
A cégeknek lehetőségük van a távmunka alkalmazására is pénzt igényelni. A pályázati felhívást az SZMM a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központtal közösen tette közzé. Ennek keretében bértámogatáshoz juthatnak a cégek (a távmunkás munkabéréhez, de legfeljebb hatvanezer forinthoz fejenként havonta plusz járulékok), illetve a távmunka alkalmazásához és fenntartásához szükséges infrastruktúra megteremtéséhez is kaphatnak pénzt. Az eszközök és megoldások nyolcvan százaléka, legfeljebb bruttó 160 ezer forint számolható el. Járulékmentesség a kkv-knak
A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatás bővítése esetén járulékmentességet igényelhetnek. A hátrányos helyzetű térségekben élő személyek foglalkoztatását pedig kiemelten lehet ösztönözni a létszámot növelő munkáltatók esetében. A kiegészítő járulékkedvezmény alapján 2010-től kötelezettséget lehet vállalni abban az esetben, ha a munkáltató legalább három évre Start Extra kártyás munkavállalót alkalmaz. Az ehhez rendelkezésre álló forrás ötmilliárd forint.
További 31,5 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból, ötmilliárd pedig a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből. A vállalkozások ezen túl 2,25 milliárd forint keretösszeg erejéig pályázhatnak foglalkoztatás bővítése esetén. A kormány további 37 milliárd forintot különített el aktív munkaerő-piaci programokra, amelyek pontos felhasználásáról később döntenek majd.
Forrás: Menedzsment Fórum - 2009. február 12. - KZ www.mfor.hu |
