Janus-arcát mutatja napjaink pénzügyi és gazdasági válságában az ICT-piac. Egyfelől visszaesésre számítanak a szereplők, másfelől viszont éppen az infokommunikációs eszközök kínálják a lehetőséget a felhasználóknak a spórolásra – ami a szolgáltatóknál akár növekedést is eredményezhet.

Újabban nem múlik el konferencia vagy szakmai diskurzus anélkül, hogy nem kerülne napirendre az Amerikában kirobbant, majd nemzetközivé duzzadó és – a korábbi bizakodó ígérgetés ellenére – hazánkba is begyűrűző pénzügyi krízis. Az informatikai cégek képviselői panaszkodnak, borúsan látják a jövőt, és már konkrét jelek is mutatkoznak arra, hogy nem teljesen alaptalanul. Azt azonban mégsem lehet sommásan kijelenteni, hogy az ICT-piac minden szereplőjének visszaesésre kell számítania. Különbséget lehet tenni a hárombetűs rövidítés egyes szavai, sőt még azon belül is az egyes cégek profilja alapján.

A legtöbb azon múlik, hogy miként viselkednek ilyen helyzetben a felhasználók. Általában visszafogják a beruházásaikat, elhalasztják a fejlesztéseiket, óvakodnak az egyszeri, nagyobb összegű beszerzésektől. Ez a tendencia egyértelműen az alapvetően kereskedelemből, az infokummunikációs (akár hardver, akár szoftver) eszközök értékesítéséből élő vállalkozásokat sújtja. A forgalmi statisztikákon máris érzékelhető ennek hatása, s ez alapján bizony, nehéz optimistán látni a jövőt.
Ugyanakkor a felhasználók – ha saját üzletükben nem szeretnének hasonló törést elszenvedni – nem mondanak le a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen elemekről. Ilyen például a külső hang- és adatkommunikáció, a belső vállalatirányítási rendszerek működése, éppúgy, mint a fűtés vagy az energiaellátás.

Mindebből következők, hogy az ICT piac szereplői közül a „C” betűs cégek vannak előnyösebb helyzetben. Az „I” osztályba tartozók ugyanis arra számíthatnak, hogy valóban kevesebb új számítástechnikai eszközt igényelnek a felhasználók. Ez alapvetően a gyártókat érinti, de nyomban utánuk következnek a viszonteladók is. A disztribútorok, rendszerintegrátorok körében régóta hangsúlyozzák a „szolgáltatáshányad” szerepét a portfoliójukban. Az eddig szlogen-értékű kifejezés most válik valósággá. Persze nem mindegy, hogy a szolgáltatás az értékesítéshez kötődő alkalmi „tanácsadásként” valósul meg, vagy pedig folyamatos tevékenységet (tehát bevételt) jelent, például outsourcing formájában.

Az informatikával szemben a kommunikáció („C”) általában alapvetően szolgáltatásként jelenik meg a vállalatok működésében. Ha kiépült a belső infrastruktúrája, akkor hosszabb ideig működőképes (a távközlési eszközöknek még mindig lassúbb az erkölcsi kopása), a külső kapcsolatokat (telefon, internet) pedig nyilvánvalóan távközlési vállalatok intézik.

Persze léteznek átfedések két betű képviselőinek tevékenységében: informatikai cégek is kínálnak kommunikációs eszközöket, megoldásokat (például az IP telefónia eszközeit), és a távközlési társaságoknál sem ritka a komplex ICT-kínálat. A Magyar Telekomnál a T-Systems például egyértelműen ez utóbbi irányt képviseli. Papp István vezérigazgató-helyettes, a Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezetője egy szakmai tájékoztatón arról beszélt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben éppen a távközlési megoldások kínálnak lehetőséget a felhasználóknak a takarékosságra. Saját kínálatukból két példát is mutatott erre. A kis- és középvállalkozások a Compleo szolgáltatáscsomaggal kezdő beruházás nélkül, havi átalánydíjas konstrukcióban juthatnak új kommunikációs rendszerhez. A videokonferenciára emlékeztető, csak jóval kifinomultabb és életközelibb Telepresence pedig, miközben a „távtárgyalásokon” a valódi jelenlét élményét adja, jelentős megtakarítást eredményezhet, többek között az utazási, szállás- és energiaköltségeken, és persze a munkatársak idejében.

Merthogy kommunikálni krach idején is kell. Sőt – mint ahogy arra Kis Gergely, a GKIeNET ügyvezető igazgatója rávilágított – válsághelyzetekben mindenki rendkívül intenzíven veszi igénybe az infokommunikációs szolgáltatásokat. A BIX-en átmenő forgalom például a krízis óta jelentősen, az egy évvel ezelőtti 45 Gbit/s- ről mostanra 85 Gbit/s-ra emelkedett, és szeptembertől kezdve ugrásszerű növekedés tapasztalható.

Forrás: Businessonline.hu - 2008. november 12.  -  Galvács László

businessonline.prim.hu