 Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) megbízásából 2008-ban harmadik alkalommal készített az IDC átfogó felmérést a magyar informatikai piacról. A tanulmány most először a távközlési szolgáltatók piacát is górcső alá vette. IVSZ infokommunikációs technológiai (ikt) piaci tanulmánya, amelyet ma sajtótájékoztató keretében ismertettek, a 2007. évi magyarországi belső és export informatikai, illetve a távközlési szolgáltatási piacok méretét, szerkezetét és az előző évhez hasonlított alakulását tárgyalja.
A tanulmány főbb megállapításai a következők:
A magyarországi informatikai és távközlési piac együttes mérete 2007-ben elérte az 1476 milliárd forintot, a távközlési szolgáltatási piac mérete kismértékben visszaesett, az informatikai piac igen visszafogott ütemben nőtt. A távközlési szolgáltatások hazai piaca a múlt évben elérte a 885 milliárd forintos végfelhasználói költést, közel 2 százalékot esett vissza az előző évhez képest. Ennek elsődleges oka a hangalapú szolgáltatások szegmensének csökkenése. Az ezen a piacon tapasztalható verseny arra kényszeríti a szolgáltatókat, hogy diverzifikálják kínálatukat és új bevételi források felé forduljanak, mint amilyen a mobil adatszolgáltatás vagy a mobilinternet-hozzáférés. A bevételek megoszlása: mintegy mobil hangszolgáltatás 47,6 %; vezetékes hangszolgáltatás 30,5%, internet-hozzáférési és adatátviteli szolgáltatások 21,9%.
Informatika: a végfelhasználó szervezetek külső beszállító javára történő informatikai költését tükröző konszolidált informatikai piac meghaladta az 590 milliárd forintot, növekedése pedig 4,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi, 2006-os méretét. Megoszlás: informatikai szolgáltatások 264 milliárd forint, hardverbeszerzések 231 milliárd, szoftverbeszerzések 95 milliárd forint. Az IT szolgáltatások a piac bevételeinek mintegy 44,7 százalékát adták, a hardverértékesítés 39,2, míg a szoftverértékesítés 16,1 százalékot képviselt.
Az IDC azt találta, hogy 2007-ben a végfelhasználók minden ezerforintnyi költése 1495 forintos forgalmat eredményezett az informatikai vállalatoknál. Ami az ügyfélméret szerinti megoszlást illeti, az 500 alkalmazott feletti létszámmal rendelkező vállalatoktól származott az informatikai költés 42,8%-a. A közepes, 100-499 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok és szervezetek szegmense a piac 26%-át adta, míg a 10-99 alkalmazottat foglalkoztató kisvállalatok és szervezetek 17%-ot tettek ki a teljes piacból. A 0-9 alkalmazottal rendelkező mikrovállalatok és a háztartások adták a költés maradék részét (14 %). 2007-ben az informatikai költés a magyar piacon a harmadik legnagyobb volt a kelet-közép-európai régióban Lengyelország és Csehország mögött. Növekedés szempontjából az euróban kifejezett bővülés 9,7 %-os, mellyel Magyarország a sereghajtó országok közé tartozik Csehországgal, Horvátországgal és Szlovéniával együtt. Növekedés szempontjából Románia és Bulgária, 26,1 illetve 23,8 %-os bővülésével Vezeti a régiós mezőnyt. közül.
Keresztesi János, az IVSZ elnöke a számok tükrében értékelt. Néhány megállapítása: - Magyarországon még mindig nagy infrastrukturális beruházások folynak,
- a közszféra állománya még mindig inkább maga fejleszti az alkalmazásokat,
- a vállalatok nem használják ki kellően az IT által nyújtott hatékonyság-növelési lehetőségeket,
- a régióban, illetve a hazai vállalatméreteket figyelembe véve, Magyarországon a legrosszabb a kis- és középvállalkozások IT ellátottsága, aminek elsődlegesen gazdasági okai vannak. További gond, hogy nincsenek kellően felkészülve, illetve nem található a közelükben olyan informatikai cég, amely vállalná részükre az IT-szolgáltatást;
- 2009-ben várhatóan a hazai bankszektor fog a jelenlegi krízis helyzetből a regenerálódni.
Forrás: Prim Online - 2008. nov. 6 - Kovács Attila www.prim.hu |
