|
A Magyar Távmunka Szövetség 2008 november 3-án megtartotta Szakmai Műhely rendezvénysorozatának immár 10. eseményét, az alábbi címmel:
Valóságos "élménybeszámolót" olvashatunk az " Infovilág" -ban erről az eseményről és a korábbi Szakmai Műhelyeink témáiból Varga Miklós tollából ezen a linken. Az alábbiakban a cikkből idézünk. Megtudhattuk többek között, hogy távmunka bevezetéséhez és elterjedéséhez nagyon sok múlik a vállalatok vezetőin, de sok múlhat éppen egy település önkormányzatának kezdeményezésétől is. Ez utóbbira szép példa Örkény városa, ahol távmunkaházat létesítettek, hogy a környék munkaképes dolgozóinak megfelelő infrastruktúrát biztosítsanak a távmunkavégzéshez. A megváltozott munkaképességűek v. hátrányos helyzetűek munkalehetőségein sokat segíthet - megfelelő képzés és felszereltség esetén a távmunka. Ez volt a mostani Szakmai Műhely középpontjában. Varga Miklós cikkében írja: "Hátrányos helyzetben Jó, ha szabad a verseny. De csak akkor, ha egyenlőek az esélyek. Hátrányban van viszont a vak, a siket, a mozgássérült. Az is nehezen kap munkát, aki ötven felé bandukol, aki több gyermeket nevel, aki gyes után próbál elhelyezkedni, aki gyerekként a mindennapok örömeibe feledkezik tudásának, képességeinek fejlesztése helyett, aki szüleinek elborzasztó kultúráját viszi a közösségbe, s akiről a bőrszíne miatt ismeretlenül is minden rosszat feltételeznek. Dr. Derera Mihály (látszólag) közelít a nyugdíjas kor fele. Bottal sem könnyen közlekedik. Valószínűleg hosszú ideig sikertelenül próbálkozna, ha valahol ismeretlenül munkát keresne. Pedig nagy tudású ember. Az Oktatási Továbbképző és Távmunka Intézet igazgatója a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségében. Helytáll a munkájában. Sikeresen tárgyal hazai és nemzetközi intézmények képviselőivel. De, mint mondja, alkalmatlan lenne egy bordásfal felső rúdjának letörlésére, vagy hasonló feladatokra. Megfelelő, személyre szabott oktatás, képességfejlesztés másokból is kihozhatná azokat a tulajdonságokat, amelyek ellensúlyozhatják hátrányaikat. Erre kellene alapozni a támogatási és pályázati rendszert, mert a megváltozott képességűeket tömegesen foglalkoztató munkahelyek igénytelen – nem egyszer felesleges – munkát adnak, nem segítenek a képességek fejlesztésében, s az erre fordított közpénz is inkább a vállalkozót segíti, mint a rászorultat. Képes János, a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ (BMIK) távmunka programirodájának vezetője reagált a javaslatra: olyan megoldást kell találni, amely esélyt ad a jó képességű embereknek, s azok helyzetét sem rontja, akiknek kevesebb az esélyük a kitörésre. Valószínűleg többször is össze kell ülni a téma szakértőivel, amíg kialakul a célravezető, komplex megoldás. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szívesen fogadja az ilyen kezdeményezéseket, de sokat kell tenni még ahhoz, hogy Dániához hasonló szinten éljünk a távmunka – és általában a rugalmas foglalkoztatás – lehetőségeivel. Dr. Kutor László, a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karának szakcsoportvezetője elmondta: sokat segíthet az információ-technológia a vakok képzésében. Ismertetett számos megoldást, amely könnyíti a különböző mértékben látássérültek számítógép-használatát. Lehetőséget teremtenek az otthoni munkavégzéshez is. A kis példányszámú gyártás következtében azonban meglehetősen drágák ezek a speciális gépek. Az emberi szempontokon túl gazdasági megfontolásból is érdemes lenne kiegészíteni a beszerzés költségeit, hiszen megfelelő eszközökkel eltartottból adófizetővé válhatnak az érintettek.  Dr. Radnai Tamás, a Hungary.Network Zrt vezérigazgatója megjegyezte: van egy vak programozó munkatársa. Kitűnő munkát végez. Miután megismerte a feladatait, bizonyított és beilleszkedett a közösségbe, távmunkát vállalhatott. Több időt tölt így otthon, mint a cégnél. Kevesebbet kell utaznia, kevesebb elvesztegetett időt, fáradságot, veszélyt kell vállalnia a közlekedéssel. De az ő esete nem különleges. Egészségi állapotuktól függetlenül mások is lehetőséget kapnak erre, ha megengedi a munkájuk, s ha önálló munkára képesek. Rég "kinőtték" volna az irodájukat, s drága pénzen kellene újat bérelniük, ha nem építenek a távmunkára. Így viszont tetemes pénzt takarítanak meg, más célokra fordíthatják, s az üresen maradt irodarészt is többcélúan hasznosíthatják. Itt kerülhetett sor, például, a távmunka műhely-tanácskozására is. Dr. Laczkó Zsuzsanna, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány igazgatóhelyettese felhívta az érdeklődő cégvezetők figyelmét arra, hogy az informatikai eszközöket és megfelelő képességeket igénylő távmunkán kívül egyéb lehetőségek is adódnak a rugalmasabb munkavégzésre. Megfelelő körülmények között alkalmazhatják a rugalmas munkaidőt, a részidős foglalkoztatást, vagy az alkalmi munkavállalás legális lehetőségeit. Idővel valószínűleg a megosztott munkakör jogi feltételei is kedvezőbbek lesznek. A mikrovállalkozások üzleti tervezését, munkaszervezését, piaci alkalmazkodóképességét különösen segíti, ha igénybe veszik ezeket a lehetőségeket. Hozzájárulhatnak így a huzamosabb ideje nem dolgozók beilleszkedéséhez is. Jó tudni, hogy számos program segíti ezt. Érdemes csatlakozni és jót tenni a társadalomnak, a rászorulóknak, s nem utolsó sorban saját vállalkozásuknak. Úgy tűnt föl, sikerült ezúttal is hasznos gondolatokat ébresztenie a Magyar Távmunka-szövetségnek (MTMSZ) és a távmunka-műhelynek...." A teljes cikket az Infovilág oldalain itt olvashatják. Forrás: Infovilág - 2008. november 10. - Varga Miklós infovilag.hu |