|
A kormány arra készül, hogy szeptemberben módosításokat nyújt be a parlamentnek az alkalmi munkavállalói könyves (AM-könyves) foglalkoztatással kapcsolatban - olvashatjuk a Délmagyarország Online szegedi tudósításában.
Az új szabályozást 2009. január 1-jétől szeretnék életbe léptetni – mondta Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára.
Magyarországon nagyon magas, 20 százalékot is meghaladó azon cégek aránya, amelyek AM-könyvvel rendelkező munkavállalókat foglalkoztatnak. Gyakran hiányos nyilvántartást vezetnek, illetve számos szabálytalanságot követnek el. Az új szabályozás egyszerűsítené az adminisztrációt, többek között megszüntetné a papíralapú nyilvántartást, helyette bevezetné az elektronikus bejelentési kötelezettséget.
A szakállamtitkár elmondta: különösen a tavaszi-nyári hónapokban, azaz márciustól szeptember végéig nő meg az idényjellegű munkák miatt az AM-könyvvel dolgozók száma, ez akár 50-70 ezer főt is elérhet országos szinten.
Korlátozás és közteherjegy
A kormány azt tervezi, hogy a munkavállalók oldaláról megszünteti a foglalkoztatás időtartamának korlátozását, a munkáltatók oldaláról azonban maradnának a megkötések. Egyúttal a kormány a közteherjegy megszüntetését is tervezi, helyette a szándék az, hogy százalékos járulékmértéket határozzanak meg az AM-könyvvel való foglalkoztatás során.
| Kifejtette: a szezonalitás miatt a nemzetgazdaság ágazatai közül különösen az idegenforgalomban és a mezőgazdaságban magas azoknak a cégeknek az aránya, amelyek nagyobb számban foglalkoztatnak alkalmi dolgozókat, munkásokat. Az idegenforgalomban a cégek mintegy felére, míg a mezőgazdaságban hozzávetőleg negyven százalékára jellemző, hogy a szezonális munkaerőigényeket nagyrészt alkalmi munkavállalókkal elégítik ki.
Kiemelte: örvendetes, hogy már egymillió főre tehető az érvényes AM-könyvvel rendelkező munkavállalók száma, az idei első félévben közel 200 ezer újat váltottak ki az alkalmi dolgozók.
Elmondta: ha a cégek tulajdonosi hátterét nézzük, akkor az AM-könyvvel rendelkező dolgozókat foglalkoztatók elsősorban a magyar tulajdonúak közül kerülnek ki, arányuk ez esetben 24 százalék, míg a külföldi vállalkozásoknak csak mintegy 13 százaléka foglalkoztat alkalmi munkásokat.
Jelentős különbségek vannak az egyes régiók, megyék között is a tekintetben, hogy hol kedvelik az AM-könyvvel való foglalkoztatást. Az alkalmi munkásokat elsősorban az alacsony aktivitású, azaz a viszonylag magas munkanélküliséggel rendelkező régiókban részesítik előnyben, ez főleg az észak-alföldi, illetve észak-magyarországi régiókra jellemző.
Az AM-könyvvel való foglalkoztatás szabályait legutóbb három éve változtatta meg a kormány, elsősorban a legális munka növelése, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Azóta a munkaügyi ellenőrzések során számos esetben azt tapasztalták, hogy az AM-könyvvel való foglalkoztatás során a cégek gyakran az egyébként is kedvezményes közterhek befizetését szerették volna elkerülni.
Részmunkaidő: nem az igazi
A részmunkaidő nem kedvező, mert konzerválja a szegénységet – állítja Borbély Szilvia minap megjelent elemzésében. A foglalkoztatási ráta növelésére, a családi élet és a munka összehangolására a részmunkaidőnél sokkal kedvezőbb hatással van a távmunka, vagy az azzal kombinált rugalmas vagy kötetlen munkaidő. Az alacsony bérszínvonalú országokban a részmunkaidős foglalkozással megszerzett jövedelem rendkívül kicsi. Ez a munkaadóknak sem feltétlenül előnyös, hiszen vannak olyan költségek – munkába járási és adminisztrációs költségek, egészségügyi hozzájárulás –, amelyek azonosak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. A részmunkaidősök kétharmada a versenyszférában, 22 százaléka a köz-, és 10 százaléka a civil szférában dolgozik – viszonylag magas, hétszázalékos a vezetői állást betöltők aránya. A teljes munkaidőben dolgozó nők és férfiak 28-28 százaléka szeretne kevesebbet dolgozni, míg a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott nők 22 százaléka, a férfiaknak viszont csak 14 százaléka vállalna több munkát. Forrás: delmagyar.hu- Szeged - 2008. aug. 11. www.delmagyar.hu |
