A Windows és az internet előtt az állománykezelő programról (a Norton Commanderről) hitték az egyszerű felhasználók, hogy az az operációs rendszer. Most a böngészőről gondolják, hogy az az "internet". Kétségtelen, hogy a világhálót és a felhasználót összekötő szoftverrendszer alapvető fontosságú. Több webfilozófus kimondta már, hogy fontosabb, mint a Windows.

A webfilozófusok és általában az egész online "ipar" meglehetősen Microsoft-ellenes, több okból. Továbbá a webfilozófusok régóta olyan világ közeli eljövetelét is jósolják, amelyben nem lesznek külön számítógépek, és minden háztartási berendezés kapcsolatban áll a világhálóval - ezen a jóslaton alapul egy létező termék: a hűtőszekrényajtóba épített számítógép webböngészővel és készletnyilvántartó szoftverrel.

Létező trend viszont, hogy egyre több üzleti, irodai szoftver internetesedik, amelynek következtében a funkciókat a webböngészőn át lehet elérni. Az üzleti, irodai szoftver speciális weboldalként jelenik meg a felhasználó előtt. Úgy kell elképzelni, mint az internetes bankolást: a dolgozó feljelentkezik például a vállalat projektkezelő portáljára, és ott hajtja végre a munkáját. Pénztárgépet is ki lehet alakítani webes eszközökkel. Mindezekhez látszólag nem kell más szoftvert elindítania, mint a böngészőt.

Ha viszont csak a böngésző kell a munkához, akkor otthonról is dolgozhatunk, ez a távmunka-koncepció. Ehhez ki kell építeni egy ugyanolyan jól védett kapcsolatot a dolgozók otthona és a cég között, mint amilyet a belső hálózatban, sokszor akkora kiterjedésben, nagyságrenddel több hibalehetőséggel, mint amilyet a székhely jelent. Egy másik hátrány, hogy az ősrégi tapasztalat szerint a hatékony együttműködéshez szükség van legalább időnként a személyes jelenlétre - amit a webes módszerek hívei videotelefon alkalmazásával vagy telekonferenciával kívánnak pótolni.

Továbbá ha csak egy böngésző kell a munkához, akkor nem kell óriási teljesítményű, két-három évente cserélendő számítógép a dolgozónak, elég egy böngésző-célkészülék, a műveletek valójában úgyis a központi számítógépeken zajlanak le. Ez a "vékony kliens"- (olcsó felhasználói gép-) koncepció, amely szintén évek óta jelen van az informatikában.

A webes kiépítés nagy előnye, hogy a teljes informatikai rendszer felügyeletét központosítani lehet. Nem telepíthet a felhasználó játékokat - és vírusokat - a gépére, ezért kedvelt megoldás például a vékony kliens oktatási intézményekben Magyarországon is.

Látható, hogy a webböngésző nem egy szoftver, hanem több alkalmazás csoportja. Ebből a legfontosabb természetesen a weboldalak megjelenítése, de fontosak a távoli műveletek interaktív végrehajtását végző modulok is. Ilyen teszi lehetővé a videomegosztó portálok működését is: a modul letölti és levetíti a kért klipet, és biztosítja a megállítás, az indítás és a keresés kezelőszerveit. Maga a böngésző olyan, hogy a szoftvermoduloknak nem kell állandóan jelen lenniük. Az is letöltődik, ha szükség van rá.

Ennek a rugalmasságnak az az ára, hogy nem csak jóindulatú szoftverek kerülhetnek a gépünkre. A Microsoft-világ letölthető moduljai bármit csinálhatnak a gépünkön, a szabványos világé viszont korlátozott hatáskörűek. Az előbbiek gyorsabbak, és sok szolgáltatást megvalósíthatnak, az utóbbiak meg biztonságosabbak. Mindkét világ fehér- és feketelistát tart fenn a megbízható és ártalmas webhelyekről, és a lista alapján a böngésző megengedi vagy megakadályozza a modul működését.

Mostanában nagy változásokat élnek meg a felhasználók. A sok vonakodás ellenére azért terjedő Windows Vistában már az Internet Explo-rer böngésző 7-es változatát találják, amely első pillantásra is teljesen más, mint az eddig megszokott. Nem kevés beavatkozással lehet csak részben visszahozni az "internetet", úgy beállítani az IE7-et, hogy hasonlítson az előző változatra. Hacsak meg nem kedveljük a füles böngészést, az IE7 fő újdonságát: azt, hogy ugyanabban az ablakban egyszerre több weboldalt nyithatunk meg, és közöttük úgy válthatunk, hogy a lapok felül megjelenő regiszterszerű füleire kattintunk. Beépült az IE7-be a hírolvasó (RSS) is, amellyel a híroldalak, az online újságok információkínálatát lehet gyorsan áttekinteni. (Megjelenése óta, több mint négy éve füles a Firefox és az összes többi, nem Microsoft böngésző, ahogy RSS-olvasója is volt mindegyiknek.)

Június közepe óta elérhető a másik elterjedt böngésző, a Firefox 3-as változata, amely egyrészt gyorsabb, másrészt kevesebb memóriát foglal, harmadrészt még hűségesebben valósítja meg az internetes szabványokat - következésképpen egyes weboldalak másképpen jelennek meg, mint akár az IE-ben, akár a Firefox 2-ben. A Firefox egyik fő előnyének tartják a használók, hogy kiegészítő, bedolgozó modulokat (állandóan jelen levő plug-in-eket) lehet hozzá letölteni, amelyekkel mindenki a keze alá igazíthatja a böngészőjét. Nos, több modulnak nem volt a 3-as alatt is működő változata, vagy külön kellett figyelni arra, hogy a 3-as telepítése után frissíteni kell a bedolgozókat is.

Nemrég egy olyan böngészőkoncepció jelent meg a felhasználók véleménye alapján, amely a különféle funkciókat - weboldalolvasás, videovetítés, csevegés stb. - különálló, függetlenül mozgatható, sajátos kezelőszervekkel ellátott, átméretezhető ablakokban jeleníti meg. Ahogy a közmondás tartja: manapság csak a változás állandó.

Forrás: Népszabadság • Kenczler Mihály   • 2008. augusztus 18.

www.nol.hu