A részmunkaidős munkavégzés nem kedvező a családok anyagi helyzete szempontjából, mert konzerválja a szegénységet - állítja Borbély Szilvia, az Európai Szociális Alap és a magyar kormány támogatásával megjelent elemzésben.

A részmunkaidős foglalkoztatásról készült tanulmány szerint a foglalkoztatási ráta növelésére, a családi élet és a munka összehangolására a részmunkaidőnél sokkal kedvezőbb hatással van a távmunka, vagy az azzal kombinált rugalmas vagy kötetlen munkaidő.

Borbély Szilvia rámutat: az alacsony bérszínvonalú országokban a részmunkaidős foglalkozással megszerzett jövedelem rendkívül alacsony. A részmunkaidős foglalkoztatás előmozdítása ezekben az országokban könnyen a jövedelemegyenlőtlenségek növekedésének újabb forrásává válhat.

Ráadásul a részmunkaidős foglalkoztatás a munkaadóknak sem feltétlenül előnyös, hiszen vannak olyan költségek (munkába járási és adminisztrációs költségek, egészségügyi hozzájárulás), amelyek azonosak a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval - emlékeztet az elemzés készítője.

A részmunkaidős foglalkoztatás támogatását a szakértők döntően két szempontból szokták fontosnak tartani Magyarországon - fejti ki Borbély Szilvia. Az egyik az aktív korúak - elsősorban a nők - visszavezetése a munkaerőpiacra, a másik az idősebb munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatása. A részfoglalkoztatás kedvelt módja továbbá a diákfoglalkoztatás, amelynek során a diákok  tanulmányaik mellett vállalnak munkát.

A felmérésben résztvevők adatai alapján a részmunkaidős munkavégzés leginkább a középiskolát végzett nőkre és az egyetemet vagy főiskolát végzett férfiakra jellemző. A részmunkaidőben dolgozó férfiak és nők kétharmada a versenyszférában, 22 százaléka a közszférában, és 10 százaléka a civil szférában található. A nők és férfiak egyaránt 40-40 százaléka fizikai dolgozó. Borbély Szilvia figyelemre méltónak tartja, hogy a részmunkaidőben dolgozók között viszonylag magas, 7,1 százalékos a vezetői állást betöltők aránya.

A felmérésből kiderül, hogy a részmunkaidős munkavállalás leginkább a nők számára jelent kényszerűséget. A teljes munkaidőben dolgozó nők és férfiak 28-28 százaléka szeretne kevesebbet dolgozni, míg a nem teljes munkaidőben dolgozó nők 22 százaléka, a férfiaknak viszont csak 13,8 százaléka vállalna több munkát.

Az elemzés alapjául szolgáló internetes felmérésen 10.000 magyar állampolgárt kérdeztek meg, akik közül 9.363-an válaszolták azt, hogy teljes munkaidőben dolgoznak, és 502-en (mintegy 5 százalék) nyilatkoztak részmunkaidős munakvégzésről.

Forrás: PrivátBankár .Hu - 2008. aug. 6. 

www.privatbankar.hu