A hagyományos munkahelyek száma világszerte csökken. Helyüket egyre inkább átveszik az atipikusnak nevezett foglalkoztatási, munkavégzési formák. Napjainkban már nem ritka a határozott vagy projekt időre kötött munkaszerződés, a tranzit foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés vagy a távmunkában történő foglalkoztatás sem.
Gyakran találkozhatunk olyan kecsegtető hirdetésekkel, amelyek a rugalmas munkavégzési lehetőség mellett még „versenyképes” jövedelmet vagy egyenesen gyors meggazdagodást is ígérnek. Sokan pedig arról panaszkodnak, hogy sehol sem találnak távmunka végzésre lehetőséget.
A távmunka a munkaszervezés, a munkavégzés modern informatikai eszközökkel végzett formája. A távmunka tehát nem speciális szakma. Számtalan olyan munkakör, feladat, pozíció van, amelyet távoli helyről történő munkavégzés során is el lehet látni. Ezek lehetnek egyszerű, minimális képzettséget igénylő feladatok, mint az adatfeltöltés, szkennelés, gépelés, de gyakran találkozhatunk magasabb szakképesítést igénylő munkakörökkel, mint a programozás, fordítás, rendszerszervezés, online tolmácsolás, virtuális asszisztencia, távfelügyelet, statisztikai, kutatói munka vagy digitális kép és hanganyagok szerkesztése, és a többi
Az elmúlt években a távmunkás foglalkoztatás kultúrája Magyarországon is jelentősen javult, és nagymértékben növekedett a távmunkás jelleggel munkát végzők száma is. Az állam szerepvállalása és a különböző támogatási lehetőségek eredményeként az aktív korú népességből egyre többen dolgozhatnak rugalmas munkavégzési keretek között.
Ennek ellenére még nem magától értetődő a távoli helyről történő munkavégzés lehetősége, ezért az esetleges buktatókat és javaslatokat próbáljuk néhány pontban összefoglalni:
1. Megtévesztő hirdetések
Számtalan olyan hirdetéssel találkozunk, amely néhány ezer forint befizetése ellenében kínál munkalehetőséget, regisztrációt, (külföldről származó) adómentes jövedelmet, hálózatépítést - távmunkára történő hivatkozással. Ezek a hirdetések általában nem csupán tartalmukban, de formájukban is jogszabályba ütközőek, vagy jogsértő módon és jogsértő tevékenységet hirdetnek.
A hirdetést feladók gyakran munkaerő-közvetítésként tüntetik fel tevékenységüket, de a felelősség alól azzal bújnak ki, hogy tevékenységük csupán „munkaközvetítés”. A munkaerő közvetítés –akkor is, ha profitorientált gazdasági társaság végzi – az álláskeresők számára ingyenes. Pénz befizetését még regisztrációs díj jogcímen sem követelheti a szolgáltató.
Amennyiben egy munka fel- vagy kiajánlása hirdetési felületen vagy honlapon keresztül történik, díjat, jutalékot akkor is kizárólag az általános szolgáltatási feltételek (ÁSZF) részletes ismertetése után, a cégadatok és elérhetőségek, kontakt személy nevének ismertetését követően kérhet a szolgáltató – számla ellenében. A szolgáltatónak ismertetnie kell a közvetítési tevékenységre vonatkozó felelősségvállalás tartalmát és mértékét. Az ÁFSZ ismertetése előtt regisztrációs adatokat sem kérhetnek a felhasználótól.
2. Álláshirdetések
A tisztességes álláshirdetések vagy a munkalehetőségekre történő felhívások a munkalehetőség, pozíció, munkakör jellegét tartalmazzák. A munkaszervezés módját és az egyéb feltételeket sem tartalmazza a hirdetések többsége. Az ilyen feltételek végleges kialakítása a munkaadó és munkavállaló, vagy a megbízó és megbízott közös megegyezésén múlik, a távoli helyről történő munkavégzéshez pedig a munkavállaló önkéntes beleegyezése szükséges. Ezért találkozunk viszonylag kevés „távmunkás” hirdetéssel. Viszont érdemes az állásinterjúk során érdeklődni, hogy a munkavégzés ilyen módja lehetséges-e.
Akár hagyományosan postai úton, akár elektronikus formában jelentkezünk egy hirdetésre, az eredményességhez meg kell felelni a formai és tartalmi követelményeknek. A jól megfogalmazott motivációs levél vagy kísérő levél és a megfelelő módon kidolgozott önéletrajz meghatározó lehet az állás elnyeréséről vagy elutasításáról szóló döntés meghozatalában.
Amennyiben e-mailban jelentkezünk egy állásra, úgy érdemes odafigyelni arra, hogy milyen elektronikus címről küldjük el a levelet és a csatolmányokat. Nem szerencsés, ha semmitmondó címeket, vagy más címét használjuk. Az elektronikus címzést is érdemes a HR vezető vagy vállalati/intézményi vezető nevére címezni, a fontosabb elérhetőségek a társaságok honlapjain általában megtalálhatóak.
3. Hirdetések feladása
Az álláskeresés/munkakeresés másik módja, ha saját magunk adunk fel hirdetéseket. Biztos és főleg gyors eredményt senki ne várjon, de korrekt és szisztematikus hirdetési kampányokkal előbb-utóbb célt lehet érni. Az interneten rengeteg olyan lehetőség van, ahol ingyenesen lehet hirdetni, illetve 1-2 SMS áráért hirdetéseink kiemelt helyen jelenhetnek meg. A munkakeresést több gyűjtő illetve tematikus honlap segíti.
Az önéletrajzban érdemes megemlíteni azt is, hogy a munkakört akár távoli munkahelyről, esetleg rész- vagy rugalmas munkaidőben is el tudjuk látni. Egy állás elnyerése apróságokon múlhat, érdemes felkészítő tréningekre elmenni vagy karriertanácsadó szolgáltatásait igénybe venni.
4. Eljárási protokoll
A távmunkás állás elnyeréséhez megfelelő szakmai tudás, tapasztalat, az adott munkaterületen megszerzett gyakorlat szükséges.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a nem hagyományos munkahelyeknek zavartalan munkavégzésre kell alkalmasnak lenniük, hasonló jogi, munkavédelmi előírásoknak kell megfelelnie, mint bármely hagyományos munkahelynek. Távoli helyről történő munkavégzéskor mindenképpen érdemes tisztázni, hogy ki viseli a munkavégzés költségeit, ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, a jogtiszta szoftvereket és ki a felelős az adatok biztonságáért vagy a tárgyi eszközök vagyoni értékű biztosításáért.
A távmunka bevezetése és alkalmazása mellett döntő cégeknek/intézményeknek érdemes a bevezetéshez szükséges ütemtervet vagy eljárási kézikönyvet kidolgozniuk. Ennek fontosabb fejezetei lehetnek:
a) Munkakörvizsgálat;
b) Kockázatelemzés;
c) Munkakörök költség-haszon elemzése;
d) Az informatikai, adatvédelmi feltételek vizsgálata;
e) Tárgyi feltételek vizsgálata (eszköz, helység)
f) Jogi feltételek vizsgálata;
g) Személyi alkalmasság vizsgálata (informatikai ismeretek, önálló munkavégzés, elektronikus kommunikációs
készség, képzettség, problémamegoldás);
h) Képzési, továbbképzési lehetőségek szükségessége.
Déri Tamás
Magyar Távmunka Szövetség, szakmai alelnök
munkaügyi és képzési szaktanácsadó
Menedzsment Fórum
