Magyarországon az adminisztráció és a társadalmi értékrend is gátolja a rugalmas munkaidő terjedését.

	Bár az európaiak a rugalmas munkavégzésre áhítoznak, a cégek alig ötöde adja meg ezt a lehetőséget a dolgozóinak. A szociológus szerint a vitathatatlan előnyök mellett a hagyományos nyolcórás állások alternatívái kiszolgáltatottabbá tesznek, megnehezítik a gyermeknevelést, és gyakran nagyfokú stresszel járnak.
- Hát nem ti nyafiztatok folyton, hogy de jó is lenne az a rugalmas munkaidő? Megcsinálom nektek, erre tessék: most meg ez a baj! Kép: Marabu

"Félmunkaidős kényszervállalkozó vagyok, itthonról dolgozom, aminek nagy előnye, hogy rugalmasan alakíthatom a napjaimat, viszont a szükséges hátteret - internet, könyvelés, szakkönyvek - egyedül kell megteremtenem és finanszíroznom. Ha ezeket a hátrányokat kiküszöbölhetném, ez lenne a világ legcsodálatosabb állása. Most épp lejárt a mosógépem, úgyhogy két munkafázis között gyorsan kiteregetek" - írta nemrég egy kismama az egyik atipikus munkavállalási formákat népszerűsítő fórumon. De nem csak ő szeretne kötetlen időbeosztásban és feltételek mellett pénzt keresni.

Az európaiak 78 százaléka fontolóra venné a munkahelyváltást, ha biztosítanák számukra a rugalmas munkavégzés lehetőségét és az ahhoz szükséges technikai eszközöket - derült ki a kommunikációs hálózatokat építő és üzemeltető Avaya megbízásából készült független kutatásból. Ennek során Európa-szerte és Oroszországban több mint háromezer embert kérdeztek meg.

Az eredmények szerint a vállalatok csupán 17 százaléka gondoskodott arról,

hogy alkalmazottainak biztosítsa a feladatok rugalmas ellátásához szükséges feltételeket, pedig a munkatársak 94 százaléka igényelné ezt. A válaszadók több mint egyharmada gondolja úgy, hogy a munkáltató - bár technológiailag felkészült lenne rá - erőforrásait nem kívánja a rugalmasság érdekében átcsoportosítani. Pedig szakértők szerint azok a cégek képesek fenntartani, illetve növelni termelékenységüket és hatékonyságukat, amelyek megteremtik ezeket a feltételeket.

Krémer Balázs szociológus úgy véli, a rugalmas és atipikus munkavégzés a kereslet-kínálat összehangolása, a foglalkoztatás bővítése szempontjából döntő fontosságú, ám a dolgozók számára távolról sem a legideálisabb megoldás. - A hagyományos, reggeltől délutánig tartó nyolcórás rend a szolgáltatások húzóágazattá válásával borult fel. Egy ügynök, házi gondozó, csapos vagy épp pizzafutár nyilvánvalóan nem dolgozhat ilyen beosztásban. A rugalmas munkavégzéssel betölthető pozíciók között sok a szezonális jellegű, nehezen kiszámítható, alacsony fizetéssel járó poszt - például a turizmusban, a vendéglátásban és a mezőgazdaságban - mondja a szakember.

Szerinte a rugalmas foglalkoztatás annál kétségtelenül jobb, mint ha az embernek nincs állása, de összehasonlítva a hagyományos munkarenddel, lényegesen kiszámíthatatlanabb, nehezebbé teszi a gyermeknevelést, a párkapcsolatokat, és gyakran nagyobb streszszel jár.

Magyarországon a nem hagyományos időbeosztásban dolgozó alkalmazottak száma elenyésző. Tipikusan a számlázó mikro-, kis- és középvállalkozások tulajdonosai, tagjai látják el feladataikat így, illetve a feketegazdaság résztvevői tekinthetők sajátosan atipikus foglalkoztatottaknak.

- Bár a szokásostól eltérő munkarendek bevezetésének elvileg minden gazdasági feltétele adott, még sincs hagyománya és gyakorlata. Amíg ugyanannyi papírmunkával jár bejelenteni valakit fél munkaidőre, mint teljesre, amíg a rugalmas munkarendben foglalkoztatottakra eső költség relatíve magas, miért alkalmaznának a cégek két kismamát egy főállásban? Miért menne el egy fiatal csaposnak az egyetem mellett, ha az évfolyamtársai, a tanárai és otthon a szomszédok lenézik emiatt, a tulajdonosnak pedig valószínűleg eszébe sem jut szabályosan bejelenteni? Adminisztrációs, adózási és elvonási könnyítésekre, a társadalmi értékrend változására lenne szükség, hogy a hagyományostól eltérő munkaformák elterjedjenek. Ezek elősegítenék, hogy egyre több, másképp nem, vagy nehezen foglalkoztatható ember lépjen be a munkaerőpiacra - teszi hozzá Krémer Balázs.

A hagyományostól eltérő foglalkoztatás jellemzően nem a teljes munkaidejű állások megosztásával jön létre. Magyarországon csak elvétve akad olyan munkahely, ahol például a napi nyolcórás feladatkört két ember látja el. Ezt a megoldást a vezetők már csak azért sem szeretik, mert ilyen helyzetben nem könnyű megvalósítani a zökkenőmentes kommunikációt a dolgozóknak egymás és felettesük között, ami óhatatlanul az eredmények rovására megy. Sokkal gyakoribbak azok az atipikus munkakörök, amelyeket eleve csak a hivatali vagy műszakos rendtől eltérő, rövidebb munkaidőben lehet ellátni.

Bár korántsem számít általánosnak, egyre több cég igazodik a hagyományos keretek módosításával a gyorsan változó környezet kihívásaihoz.

A Citibanknál 2006 óta létezik egy öt programot tartalmazó stratégia, a hitelintézet 2200 magyarországi alkalmazottja ezek közül választhat.

A teljes státuszúak maguk határozhatják meg, mikor kezdik ledolgozni a napi óraszámot. A kollégák kérhetnek rész- vagy csökkentett munkaidőt. Ha valaki sűrített hetet szeretne, eldöntheti, hogy a negyven órát milyen időbeosztásban dolgozza le: például három nap alatt, 13 órában vagy négy nap alatt 10 órás rendszerben. - Ezt a módszert olyankor alkalmazzuk, amikor valaki továbbképzésre, főiskolára, egyetemre vagy MBA-képzésre jár - mondja Debreczeni Dóra, a bank HR-vezetője.

Arra is van lehetőség, hogy nyolcórás munkakört ketten lássanak el: délelőtt az egyik, délután a másik alkalmazott.

- Bár a távmunka még újdonság a banknál, az így dolgozók aránya máris öt százalék körüli. Szinte minden területen alkalmazható ez a módszer, feltéve, hogy nem ütközik a bankokra vonatkozó törvényi előírásokba - mondja a HR-vezető.

A kismamáknak és -papáknak olyan programot dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy a szülő munkarendjét a gyerek napi ellátásához igazítva alakítsa ki.

Az IBM-nél szintén évek óta gyakorlat a rugalmas munkavégzés, amely elsősorban az értékesítői feladatkörre jellemző. A vállalatnál az állásmegosztásra is akad példa, és sokan dolgoznak távmunkában. Lehetséges az is, hogy valaki kizárólag otthonról lássa el a feladatait, és céges asztali telefonszáma a laptopjára irányítva csörögjön. - A kismamák noteszgépet kaphatnak, amelynek segítségével elérik otthonról az intranetet és a cég információs bázisait. Így kedvük szerint követhetik a változásokat, és nem esnek ki a ritmusból - tudtuk meg Mohácsi Pétertől, az IBM magyarországi cégcsoportjának HR-igazgatójától.

Forrás: Népszabadság • 2008. július 17.

www.nol.hu