|
A távmunka nem csodaszer, de a fejlett világ tapasztalatai azt jelzik: alkalmazása kedvező lehet a munkavállalónak, a vállalkozásoknak, vagy akár az önkormányzatoknak - vélik a szakemberek. Hazánkban a foglalkoztatottak csupán 5 százaléka távmunkás, ez az arány az Európai Unió legtöbb tagállamában 14 százalék körüli. A Magyar Távmunka Szövetség szakmai alelnöke szerint az IT-szektor fejlődése magával hozza a változást.
A távmunka egy szervezési módszer, amelynek a kitétele, hogy alternatív munkahelyen (otthoni munkakörnyezetben, közösségi munkahelyen, utazás közben vagy bárhol a világon) történjen a munkavégzés, és annak eredményét elektronikus eszközökkel továbbítsák - áll a Munka Törvénykönyvében. Mégsem értenek egyet az érintettek abban, hogy ki nevezhető valójában távmunkásnak. Déri Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség szakmai alelnöke a Hírszerzőnek elmondta: nem használják nálunk egységesen a fogalmat. Nyugat-Európában a kiegészítő tevékenységet végzőket és az önfoglalkoztatókat is beleveszik a kalapba, ott azért 25-30 százalékos a távmunkások aránya. Hazánkban 2013 végére az uniós átlaghoz való felzárkózás a cél, amely hozzávetőlegesen 150 000 újabb (munkaviszony keretében történő) távmunkahely kialakítását jelenti.
Van rá keret
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) meghirdetett távmunka-pályázatai hat év alatt közel ötezer támogatott munkahelyhez segítették a gazdaságot.
A tárca idén kiírt pályázatán 118 pályázó nyert távmunkásonként közel egymillió forintot, ami 8 hónapig jár, a pályázóknak pedig 10 havi továbbfoglalkoztatási kötelezettséget kell vállalniuk. Az idei távmunka-pályázatokon három területet támogatott a kormány. Egyrészt a bér- és járulékköltségek támogatására közel 453 millió forint jutott, 600 fő elhelyezkedését segítve ezzel, másrészt az infrastruktúra kialakítása 89 milliót fordítottak, valamint a képzéseket is támogatták, erre több mint 16 millió forintot nyertek a pályázók.
Otthonról stresszmentesebb (Fotó: Hírszerző) |
Az egyik fővárosi biztonságtechnikai cég mindhárom pályázaton részt vett, és összesen 14 millió forintot kapott, ebből 15 munkavállalót tudnak támogatni. Volt olyan társaság - például egy ózdi kiskereskedő és szolgáltató bt. -, amelyik egyetlen távmunkáshoz kért bértámogatást, kapott is, közel 755 ezer forintot.
A cívisek távmunkásai
Debrecenben és környékén az egyik legsúlyosabb problémát a kedvezőtlen foglalkoztatottsági viszonyok jelentik. Egyes számítások szerint a 15-64 év közötti korcsoport kevéssel több mint 50 százaléka tartozik a foglalkoztatottak kategóriájába. 2007-ben a megyében 36 ezer regisztrált álláskereső volt, ebből csak a cívisvárosban közel 12 000.
| > Mennyit kereshet távmunkával? | Egy távasszisztens átlagkeresete 110 000 forint, a könyvelőé 106, míg a pályázatíró nem sokkal keres többet 100 ezernél. Az adatfeldolgozók és adatrögzítők 70, a regionális koordinátorok átlagosan 72 ezer forintot keresnek.
Idén több mint 40 főre kapott, összesen 30 millió forint bértámogatást kilenc debreceni cég. Belőlük távmunkások lesznek. A probléma csak részben lett megoldva, ugyanis az álláskeresők közel 0,4 százaléka kapott így lehetőséget. |
Az egész észak-alföldi régióban súlyos a probléma: tavaly 104 000 regisztrált munkanélkülit számoltak össze, a fejlettebb Nyugat-Dunántúlon pedig 27 000-et, itt egyébként két zalaegerszegi távmunkás bértámogatása megoldott - ők egyenként 750 000 forinthoz jutnak 2008-ban.
Örkénybe menni távmunkásnak?
Az Pest megyei településen, állami támogatással működő távmunkaházhoz készített elemzések szerint a költséghatékony működés fő elemei, a bér-, az ingatlan- és a kommunikációs költségek, valamint a munkavégzéshez alkalmas munkaerő megléte jelentős előny a vidéki munkaerő javára.
Füzy Endre, a település önkormányzatának munkatársa lapunkat arról tájékoztatta: jelenleg 10-en dolgoznak a központban, amely közel 300 négyzetméteres, és úgy néz ki, mint egy hagyományos call center. A zömében 30-40 év közötti munkavállalók legnagyobb része tartós munkanélküli volt. Jelenleg 6 órában dolgoznak egy online értékesítéssel foglalkozó cégnek. Folyamatosan keresnek munkatársakat, ugyanis összesen 22 főt tervez foglalkoztatni a társaság, amely az önkormányzat által felajánlott épületet használja. Úgy tudjuk, 22 milliót ér a kétszintes ház.
A szakmai munkában részt vevő Magyar Távmunka Szövetség alelnöke azt mondja, hogy ez a megoldás segítséget jelenthet a kistérségi foglalkoztatási szint növelésében. Az itt való foglalkoztatás során évente megközelítőleg egymillió forint költségcsökkenés realizálható távmunkásonként. A mintaprojekt sikerének híre eljutott a távolabbi településekre is, a jövőben több ilyen távmunkaház is nyílhat.
A távmunkaház lehetőséget biztosíthat a vidék felzárkóztatására: foglalkoztatást hozhat a térségbe, a béreken keresztül tőkét áromoltathat a régióba, mindezt út építése és ipar telepítése nélkül. Déri Tamás úgy véli, fontos azonban megtalálni a megfelelő munkaadót, nem elég a fejlesztés, a házak kialakítása. Piaci bővítésre van szükség.
| > A távmunka nem speciális szakma | | Vannak olyan munkakörök, feladatok, amelyeket távoli helyről is el lehet végezni. Elengedhetetlen azonban a megfelelő szaktudás, a szakmai ismeret és a gyakorlat. Klasszikus távmunka-tevékenységek: gépelés, adatfeltöltés, programozás, rendszerfelügyelet, adatbázis-készítés, webes karbantartás. Napjainkban azonban a távoli helyről történő munkavégzés a gazdaság bármely területén lehetséges: mérnöki tervezés; fotófeldolgozás; készletnyilvántartás; tanácsadás; ügyfélszolgálat; távfelügyelet; térfigyelés; technológiai ellenőrzés; oktatás; tudományos tevékenység. Előnyök: - A távmunka esélyt teremt az ország gazdaságilag kevésbé fejlett területein vagy kifejezetten az aprófalvas településeken élők munkához jutására. - A bérköltségek 30 százalékkal, az ingatlanköltségek mintegy 50 százalékkal alacsonyabbak vidéken, mint egy nagyvárosban. - A távmunka révén a vállalatok foglalkoztatással összefüggő költségei 20-40 százalékkal csökkenhetnek. Forrás: SZMM |
Forrás: Hírszerző - 2008. június 26.- www.hirszerzo.hu |
