Jóval kevesebb pénzébe kerül a vállalatoknak, ha úgy döntenek, hogy a cégeknél dolgozó emberekkel való helyettesítéssel oldják meg a kieső időt, amíg a szülő kolléganő otthon van. Ennél sokkal drágább megoldás új munkatársat felvenni.

Amikor valakinek családi okokból kifolyólag ott kell hagynia a munkahelyét, a vállalatnak meg kell találnia a megfelelő személyt a helyére. Ez sokszor nem könnyű feladat, hiszen függ a munkakör jellegétől, illetve az adott térség munkaerő piaci helyzetétől is. Az eljárás költségei és időtartama erősen eltérő lehet.

Az úgynevezett Bilancia projekt – amely több európai országban, köztünk nálunk indult annak érdekében, hogy előmozdítsák a párbeszédet a munka- és magánélet összehangolásáról – hazai eredményei azt mutatják, hogy a munkáltató úgy tudja leginkább költséghatékonyan megoldani a kieső munkaerő pótlását, ha a meglévő kollégák között osztja szét a feladatokat – túlóradíjat, év végi jutalmat fizetve érte. Ennek mértéke a képzettségtől és a jövedelmi szinttől is függ.

Magyarországon ez a javadalmazás 50 euró az alacsony bérkategóriás foglalkoztatottak között és 120 euró a közepes bérkategóriában foglalkoztatottak között, illetve a havi munkabér 1,2–1,5-szöröse között szóródott havi szinten a megkérdezett vállalatok esetében – derült ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) kutatásából. Ilyen költségekkel csak egyetlen vizsgált vállalatnál nem számolnak, viszont ők előre gondoskodnak a szülési szabadságra menők helyének betöltéséről egyfajta "rotációs rendszerben". (Itt csak azokat a költségeket vették figyelembe, amik növelik a megspórolt személyi költségeket a szülési szabadságon lévő alkalmazottal kapcsolatban.)

Ugyanakkor a felmérés eredményeiből azt is látni, hogy ha a szülést követően egy évvel tér vissza az alkalmazott, akkor a vállalatoknál durván 30 százalékkal több költség merül fel a dolgozó továbbképzésével, újbóli betanításával és a kevesebb termelékenységi szintjével kapcsolatban, mint ha egy teljesen új dolgozót állítottak volna be, amikor a szülő nő elment a vállalattól.

A családbarát céghez hamarabb visszamennek dolgozni a kismamák

A kutatást hat vállalatnál végzete el az MSZOSZ kérdőíves interjú készítésével. A megkérdezett cégek között volt egy kis-, kettő közép- és három nagyvállalat is. Ebből három a szolgáltatóiparban, egy a kereskedelemben és kettő a könnyűiparban működik.

A vizsgált vállalatoknál a női munkaerő aránya mindenhol jelentős volt, 46 - 94 százalék között oszlott meg. Távmunkával csak egy vállalatnál találkoztak, részmunkaidős foglalkoztatás is csak két vállalatnál volt tetten érhető, ezeknél viszont 50 százalék körüli mértékben. A férfi munkavállalóknál egyik atipikus foglalkoztatási forma sem volt jellemző.  

Az, hogy milyen hosszan vannak a kismamák szülési szabadságon, attól függ, hogy a cég milyen mértékben alkalmazza a családbarát eszközöket: ahol erre nagy hangsúlyt fektetnek, ott akár egy év után is visszatérnek a munkába, ahol kevésbé, ott kihasználják a törvényileg megengedett három évet. Ahol egyáltalán nem tudják kezelni a szülési szabadságot, ott a törvényileg szabályozott védelmi idő letelte után elbocsátják a szülési szabadságról visszaérkező anyákat.

Költségek

A vizsgált vállalatoknál megnézték azt is, hogy a mekkora a konzultáció és információkkal való ellátás azok részére, akik szülés miatt maradtak távol munkahelyüktől. Bár igazi költség kalkulációt egyik vállalatnál sem találtak, volt olyan cég, ahol létezik ez a "szolgáltatás": a tevékenységet a HR-es személyzet végzi saját munkaidején belül és évente 3-6 munkanapot vesz igénybe személyenként. Ez óvatos becsléssel 300 eurót jelenthet egy évben egy vállalat számára egy otthon lévő munkavállalóra nézve.

A megkérdezett vállalatok elmondása szerint, ahol van részmunkaidős foglalkoztatásra lehetőség, ott semmilyen többletköltséggel nem jár ennek adminisztrációja, vagy kialakítása.

A megkérdezett hat vállalat közül csak egy esetében merült fel a távmunka lehetősége, amit biztosítani tudnak mindazoknak a kismamának, akik ezt kérik. Ez egy szolgáltató cég, ahol az alapvető irodai környezetet kell megteremteni az otthon dolgozónak. Itt az internet éves díjával, a mobiltelefon-használattal, a számítógép árával (a bolti ár harmada három éves amortizációval számolva) és a "hot desk" költségeivel kell számolni, ami kétezer euró egy évre vetítve. (Hozzá kell viszont tenni, hogy ezeknek a költségeknek a nagy része akkor is felmerül, ha nem otthon, hanem az irodában kell a munkavállaló részére a munkakörnyezetet biztosítani.)

A bölcsőde kérdést is megoldhatják a cégek 

Magyarországon még mindig az államilag finanszírozott kis létszámú bölcsődék (3 éves korig) és az igényekhez mérten szintén kevés gyermek befogadására képes óvodák (3-6 éves korig) vannak többségben. Ezekért az intézményekért a szülőknek nem kell fizetni, viszont akkora az igény rájuk, hogy sokszor nem jut mindenkinek. Sok édesanya azért használja ki a törvényileg megengedett három éves szülési szabadságot, mert nem tudja megoldani gyermeke elhelyezését.

Egyetlen cégnél volt példa a kutatás során arra, hogy az óvodákkal, bölcsődékkel bármiféle kapcsolatban lett volna. Náluk ez úgy valósul meg, hogy szerződésben vannak egy óvodával, illetve bölcsödével, ahol évi fix összegért biztosítják a dolgozóik gyermekeinek elhelyezését, és addig vannak bent az alkalmazottak a gyermekekkel, amíg a szülő értük oda nem ér. Iskoláknak már nem pénzbeli, hanem természetbeli támogatásokat, felszereléseket, eseti támogatásokat nyújtanak. A fenti összeg a gyermek 3 éves koráig hatezer euróba kerül évente a vállalatnak, ami fejenként ötven euróra tehető havi szinten, míg 6 éves kor alatt négyezer euró, ez egy főre lebontva havonta 33 euró.

Költség-haszon számítás három különböző esetben:

1. esetben: Az alkalmazott végleg ott hagyja a vállalatot.

Az anya vagy az apa végleg ott hagyja a vállalatot, mert nem talál a cégnél olyan jó megoldást maga számára, amivel a munkáját és a családi életét kellőképpen össze tudná egyeztetni. Az alkalmazottat egy teljesen új emberrel kell helyettesíteni. 

2. esetben: Az alkalmazott 12 hónapra hagyja ott a vállalatot a szüléssel kapcsolatban, és erre az időre egy új emberrel helyettesítik.

Ha az anya vagy az apa 12 hónapra hagyja ott a vállalatot és ezt az időszakot egy új alkalmazott kölcsönzésével oldják meg,  a következő költségek adódnak: az áthidaló megoldások alacsony jövedelmű munkavállalók esetén 656 euró, míg átlagos/magas jövedelműeknél 925,5 euró. Hozzá kell tenni, hogy a visszaintegrálás költségei 12 hónapnál hosszabb idő elteltével több lesz.  Ezen felül 12 hónap után 30 százalékkal nőnek a továbbképzési költségek, a betanítási és a kisebb termelékenységből származó költségek ahhoz képest, hogy ha valaki teljesen új alkalmazottat állítunk be a posztra. Ebben az esetben ez a következőket jelenti: alacsony jövedelműeknél a továbbképzés költsége 261 euró, míg az átlagos/magas jövedelműeknél 453 euró.

 3. esetben: Az anya 24 hét elteltével (6 hónap, a magyar törvényileg szabályozott minimum) úgy dönt, hogy a munkáltatóval kötött családbarát egyezségének hatására visszamegy dolgozni a munkahelyére.