Gyakorlati HR tapasztalatok a távmunka bevezetésében

A távmunka szélesebb körben történő alkalmazása hozzájárulhat az általános foglalkoztathatóság javításához és ilyen módon a foglalkoztatottsági szint növekedéséhez is. A távmunka magyarországi terjedésének oka a lakosság körében nem általános az informatikai eszközök és az internet használata, de az atipikus foglalkoztatási formák terjedését a vállalatok korszerűtlen szemléletű humánerőforrás-kezelése is gátolhatja.

A Magyar Távmunka Szövetség 2004. évi megalakulása óta dolgozik a távmunka fogalmának és az alkalmazáshoz szükséges informatikai, gazdasági, jogi és humán feltételek megismertetéséért.

A Szövetség Szakmai Műhely rendezvényei elsősorban a munkaadók számára kívánnak fórumot biztosítani a távmunkával kapcsolatos tapasztalataik kicserélésére és a felmerülő problémák megvitatására.

A Szövetség 2008. évi programsorozata a vállalati HR jelentőségére is rá kívánja irányítani a figyelmet.

A távoli helyről történő foglalkoztatás egyik kulcseleme az informatika, de – különösen a kis-, közép- és nagyvállalatoknál -, munkaviszony keretei között, a megfelelő HR rendszerek kialakítása és működtetése nélkül ez a foglalkoztatási forma nem lehet sikeres.

Bizonyos HR elemek megléte, mint például a munkaerő tervezése, a toborzás-kiválasztás vagy a beillesztés folyamata, még a kis- és középvállalatoknál is elkerülhetetlen.

A 2008. június 04-én megtartott Távmunka Szakmai Műhely e témakör jelentőségét elemezte a Magyar Távmunka Szövetség HR szakértőinek vezetésével, - akik távmunkaadók bevonásával interaktív kerekasztal beszélgetést folytattak.

A rendezvényt Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség Elnöke nyitotta meg, aki bevezetőjében azt hangsúlyozta, hogy gazdasági, gazdaságossági mutatók támasztják alá a távmunka létjogosultságát. Minden vállalkozásnak jól felfogott érdeke lehet annak megvizsgálása, hogy a távmunka alkalmazásán keresztül kidolgozható-e olyan üzleti modell, amely a piaci igényeknek való rugalmasabb és eredményesebb megfelelést szolgálja.

A kerekasztal beszélgetés megnyitása előtt Breinerné Varga Ildikó és Tóth Adrienn – HR szakértők ízelítőt adtak a kiválasztás és a beillesztés praktikus eszközeiből,  amellyel a meghívott jelenlévők céltudatos távmunkás kiválasztását és beillesztését kívánták elősegíteni.

Tóth Adrienn a munkaerőpiacról érkező új dolgozó felvételével kapcsolatban kiemelte, hogy a kiválasztás megkezdése előtt, a cégvezetés részéről szükséges az igények, és az elvárások világos megfogalmazása. A HR szakértő két szempontra hívta fel a figyelmet, úgymint a kiválasztás fókuszáljon a szakmailag legfelkészültebb munkatárs megtalálására, és mindezek mellett a távoli helyről történő munkavégzésre legalkalmasabb személy kiválasztására. Rámutatott arra, hogy az egyes távoli helyről is elvégezhető munkakörökben dolgozók kiválasztásához a távmunkaadóknak alapos, jól kidolgozott, strukturált kompetencia alapú kiválasztási módszerre van szükségük, -különösen a magasabb foglalkoztatotti létszámot alkalmazó munkaadók esetében.

Breinerné Varga Ildikó rövid áttekintést adott a távmunka bevezetéséhez szükséges HR feladatokról a saját dolgozó kihelyezésének bemutatásán keresztül, kiemelve a toborzás, kiválasztás és a beillesztés témakörét. A HR szakértő rávilágított arra, mennyire fontos a távmunka rendszerszerű bevezetése, a szükséges lépések összehangolása és az érintettek motiváltságának megteremtése. .A kívánt eredmény érdekében figyelmet kell fordítani az érdekeltség megteremtésére, a rendszeres kommunikációra, a munkafeltételek kialakítására, valamint a távmunkában érintett dolgozó és vezetőjének felkészítésére, képzésére, Hangsúlyozta továbbá, hogy a távmunka-végzéshez szükséges kompetenciák lényegében nem mások, mint a nem távmunkásoktól elvártak. Mindkét esetben elsősorban az adott munkakörhöz szükséges kompetenciákat kell keresni. Az eltérés csupán annyi, hogy a távmunka során nagyobb hangsúly helyeződik azokra a kompetenciákra, amelyek a távolságból adódó helyzetek kezeléséhez szükségesek.

A kerekasztal  partnerei – a versenyszféra különböző szegmenseiből érkező cég- és HR vezetőkként – eltérő távmunka gyakorlatról számoltak be a kiválasztás és a beillesztés kérdéskörét érintően. Ettől függetlenül megegyező nézetet vallottak a kiválasztás tekintetében. A HR szakértők a távmunka „make or buy” (saját dolgozó kihelyezése vagy új dolgozó felvétele) kérdésére egybehangzó választ adtak: a saját dolgozó kihelyezését tartják megbízhatóbb és optimálisabb formának. Előnyét egymás kölcsönös ismeretében, a meglevő bizalomban és motivációs erejében látják. „Ezáltal szakmailag felkészült, és minőségi munkaerőinket tartottuk meg.” – mondta Szabó Márta, a Humansoft Kft. HR vezetője. „A mi esetünkben a távmunkával az elismerést, és a megbecsülést fejezzük ki a munkatársaink felé.”– vélte egyhangúan Vass Rózsa, a Net.Könyvelő Kft.- és Rohály Gábor, az Avaya Magyarország Kft ügyvezető igazgatója. „Szervezetünkben a távmunka a kezdetek óta jelen van, előnyeit kihasználva földrajzi távolságokat átszelve dolgozunk nap, mint nap hatékonyan.” – mondta Dr. Radnai Tamás, a Hungary.Network Zrt. vezérigazgatója. A beillesztés témakörben partnereink egyöntetű útmutatást nyújtottak a jelenlévőknek a fokozatosság, a rugalmasság, és a kommunikáció hármas fókuszára vonatkozólag.

A kerekasztal beszélgetésbe a jelenlévők is bekapcsolódtak kérdéseikkel, amelyekre a meghívott beszélgető partnerek tapasztalataik alapján válaszoltak.

Többen felvetették a klasszikus, - nem munkaviszony kereteiben történő – távmunka végzés jelentőségét is. A résztvevők olyan véleménynek is hangot adtak, hogy a távoli helyről történő munkavégzés kompetenciáit azok az emberek ismerik legjobban, akik szabadúszóként megtanultak önállóan munkát végezni, megtanulták, hogyan kell viselkedni a váratlan helyzetekben és megtanulták összeegyeztetni a munka és a családi élet párhuzamosságát.

A beszélgetés végére megfogalmazódott néhány olyan sarokpont, amelyet a gyakorlott HR szakemberek és a vállalatvezetők lényegesnek tartanak a kiválasztás és a beillesztés témakörében. Úgymint a bizalom jelentősége, a távmunka ösztönző szerepe, a vezetői felelősségvállalás, a folyamatos kommunikáció és támogatás hangsúlyozása. Egyetértettek abban, hogy a távmunka-foglalkoztatás során mind a vezetők, mind a beosztottak részéről szükséges bizonyos kompetenciák erőteljesebb megléte; a távmunkában tulajdonképpen a ma már általában is elvárt „piacképes munkavállalói” kompetenciák csúcsosodnak ki.

Déri Tamás szakmai alelnök zárszavában több támogatási lehetőségre is felhívta a figyelmet, valamint kiemelte az atipikus munkaszervezési formák tudatos alkalmazására, a társadalmi elfogadottság jelentőségére, valamint a szakmai felkészültség, gyakorlat és a szakmai ismeretek folyamatos megújítására, - akár a távoktatást támogató digitális technológiák használatán keresztül is.

Összegezve a szerdai műhelytalálkozó eredményeit: elmondható, hogy nagyfokú sikert aratott minden jelenlevő részéről. A résztvevők olyan hasznos és új információkat ismerhettek meg amely információkat a jövőben mind munkavállalóként, mind vállalkozásaikban hasznosak és alkalmazhatóak.

A Magyar Távmunka Szövetség Szakmai Műhely sorozata 2008 őszén folytatódik a foglalkoztatás és a munkavállalás atipikus formáit és a humánerőforrás kezelésétérintő további kérdések napirendre tűzésével.

A rendezvény programja itt tölthető le.  A korábbi és jelen Szakmai Műhely előadásai erről az oldalról tölthetők le. A június 4. előadás közvetlenül itt érhető el. Képek a Szakmai Műhelyről itt láthatóak  

Budapest, 2008. június 09.

Forrás: Magyar Távmunka Szövetség

www.tavmunka.org  

Kapcsolódó cikkek:

Félnek új dolgozót távmunkában foglalkoztatni a cégek (www.mfor.hu)