A „Broadband Services: Economic and Environmental Benefits” című jelentés a szélessávú internet tömeges elterjedésének hatásaként az üvegház-hatásért felelős gázok kibocsátásának csökkentésében elérhető lehetőségeket foglalja össze. Kiindulópontja szerint a gyors internet, illetve ennek a munkaszervezésre, a fogyasztásra és általában a mindennapi életre gyakorolt hatása számos olyan változást indukál, melyek kedvező hatással lehetnek a környezetre –  tíz éves távlatban mintegy egymilliárd tonnával lehetne mérsékelni az Egyesült Álalmok jelenleg 7,9 milliárd tonnára becsült szén-dioxid kibocsátását ily módon. Ez a politikusok nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy az USA-nak az energia-megtakarítás miatt 11 százalékkal kevesebb kőolajat kellene importálnia.

A jelentés a már ismert tételek alapján kalkulálja a megtakarítás lehetőségeit: az elektronikus kommunikáció terjedésével visszaszorulnak a postai küldemények és újság-előfizetések, a távmunka egyre népszerűbbé válásával csökken az ingázók száma, az elektronikus kereskedelem elterjedésével kevesebb bolt és raktárhely szükséges, a videokonferencia kiválthat számos üzleti utazást stb. És hogy pontosan hogyan állhat össze az imént említett egymilliárd tonnás megtakarítás? Az igen részletes adatgyűjtést végző szerzők szerint az alábbi tételekből (feltételezve, hogy a meglévő trendek folytatódnak):

- A B2B és a B2C e-kereskedelem 206 tonna megtakarítást jelenthet.
- A távmunka hatására keletkezhetnek a legnagyobb előnyök: 247 millió tonna az autóközlekedés mérséklődése, 28 millió tonna az elmaradó irodaépítésekből, illetve 312 tonna az irodák által el nem használt energiából.
- A videokonferenciák által megspórolt utazások 200 millió tonna mínuszt hozhatnak, ha sikerül a légi közlekedést 10 százalékkal csökkenteni ezzel az eszközzel.
- A levelezés valamint az irodai papírfogyasztás csökkenése, illetve a zene- és filmiparban hordozóként felhasznált anyagok mennyiségének a letöltés miatti drasztikus visszaesése  67 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kibocsátást eredményezhet.
 
A jelentés hangsúlyozza, hogy ezek a becslések csak akkor valósulhatnak meg, ha a szélessáv valóban teljesen elterjed, az egész társadalom és az üzleti világ számára is mindennapi dologgá válik. Ez jelenleg egyébként nem egyértelmű az Egyesült Államokban, ahol a távközlési cégek és a kábelszolgáltatók alkotta duopólium lassítja a gyors internet térnyerését, az ország egyre inkább lemarad a nemzetközi összevetésben, ami a szélessávú penetrációt illeti.
A technológia ugyanakkor segíthet a tudatosság növelésében is: az emberek általában nem érzik, hogy tehetnek valamit az éghajlatváltozás ellenében, miközben számos apró, elektronikus úton elvégzett feladat is segíthet ebben, illetve a „de mit tehetek én?” kérdés megválaszolásában.

Végezetül érdemes megemlítenünk még egy fontos tényezőt, a felsorolt hatások pontos meghatározására. A jelentés is elismeri, hogy egydimenziós adatokból dolgozik, és a legtöbb területen további kutatómunkára lenne szükség a pontos hatások, megtakarítások feltárásához, nem is beszélve arról, hogy a tanulmány egy szóval sem említi az e-szolgáltatások nyújtásával keletkező energiaigényeket (pl. a szerverek költségeit), valamint egyéb, épp az internet által generált energiafelhasználási módokat, életmódbeli változásokat.

Összességében a jelentés egy aprólékos munka, mely leginkább arra hívja fel a figyelmet, hogy sok még a teendő a technológia - kétségkívül meglévő - potenciáljának kihasználása terén a környezetvédelemben, de még ennél is nagyobb a deficit az ilyen célú kutatások és adatgyűjtések terén.

A jelentés letöltése

Forrás: INFINIT Hírlevél - Írta: Csótó Mihály    2008. június 03.

www.infinit.hu