|
Televíziója, mobiltelefonja már szinte az összes háztartásban van, számítógéppel viszont csak alig több mint a felük rendelkezik, nem beszélve az internetről, amivel kevesebb, mint negyven százalék büszkélkedhet otthonában. Ennél rosszabb internetellátottsággal csak Görögország és Csehország büszkélkedhet. Ezek a legfrissebb statisztikák, amik azt bizonyítják, van még hova fejlődünk az infokommunikációt tekintve.
A Központi Statisztikai Hivatal 2007-ben harmadik alkalommal végezte el a háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökkel való ellátottságának felmérését. Ide tartozik minden információszolgáltatásra, illetve kommunikációra alkalmas eszköz és szolgáltatás, vagyis a televízió, mobil, vezetékes telefon, számítógép és az internet.
A felmérés eredményei alapján szinte minden háztartásban található televízió készülék, bár az elmúlt három év ezek száma már alig nőtt, és regionálisan sem tapasztalható lényeges különbség e tekintetben a háztartások között. Mobiltelefonnal szintén majdnem minden háztartás rendelkezik, arányuk tavaly óta két százalékponttal emelkedett. Ezzel párhuzamosan azonban csökkent a vezetékes telefonnal rendelkező háztartások száma, 64,5-ről 63,2 százalékra.
A háztartások számítógéppel való ellátottsága évről évre nő. 2007-ben 54 százalék volt azoknak a háztartásoknak az aránya, ahol bármilyen számítógép megtalálható volt. Ezen belül a legtöbben asztali géppel, és csak viszonylag kevesen rendelkeztek laptop-pal, vagy kézi számítógéppel. A számítógéppel való ellátottság tekintetében már nagyobb szóródás tapasztalható regionálisan, Közép-Magyarország és Észak-Alföld tekintetében a legnagyobb az eltérés.
Az internetkapcsolattal rendelkező háztartások aránya tavaly 6,1 százalékponttal nőtt, így elérte a 38,4 százalékot, Közép-Magyarországon azonban már a háztartások felében van internet. A szélessávú netezők aránya a teljes lakosságon belül 33 százalék, az internetezőkön belül azonban 86 %, ami jelentős növekedést mutat a tavalyi 68%-os arányhoz képest. Ha lassan is, de úgy tűnik kezdünk felzárkózni a nyugat-európai trendekhez.
Másik oldalról megközelítve azonban a háztartások legtöbbje még mindig nem használ otthon internetet, még akkor sem, ha van számítógépe. A többség ezt a magas díjakkal indokolja, de szintén sokan vannak azok, akik egyszerűen nem akarnak internetezni, vagy otthonukon kívül teszik meg ezt.
 Egyéni internethasználati szokások
A teljes lakosságon belül az internetet használók (akik valaha használták már) aránya 54,5 százalék volt 2007-ben, ami javulást mutat az előző évi arányhoz (48,5 %) képest. Közülük a legtöbben (94,8%) a felmérést megelőző 3 hónapban is használták a világhálót.
Ami a gyakoriságot illeti, elmondható, hogy a nagy többség, 71,6 százalék napi rendeszességgel használja a világhálót, a férfiak közül valamivel többen vannak a rendszeresen használók.
Ami az internethasználat célját illeti, az átlag magyar internethasználó közel harmadrészt információkeresésre és on-line szolgáltatások igénybevételésre használja a netet, míg interneten keresztüli adás-vételre, vagy banki szolgáltatások igénybevételére csak az esetek kevesebb, mint 10 százalékában használja. Ugyanakkor az e-kormányzati portálokon keresztüli kapcsolattartás céljára internetet használók aránya 10 százalékpontos növekedést tudott produkálni 2006-hoz képest, vagyis mind a közigazgatási szervek, mind a lakosság körében felismerték az ebből adódó előnyöket.
Elektronikus kereskedelem
Hazánkban az interneten vásárlók aránya az EU-s átlaghoz képest alacsonynak mondható, azonban gyorsuló ütemben kezdünk felzárkózni. 2007-ben a teljes lakosság 12 százaléka vásárolt már interneten keresztül valamilyen terméket vagy szolgáltatást, ezen belül a férfiak közül valamivel többen (14%).
A vásárolt termékek megoszlása alapján a legkelendőbbek a világhálón a könyvek, magazinok, oktatási anyagok, és legkevésbé a pénzügyi termékeket, szolgáltatásokat szeretjük neten keresztül megvásárolni.
Nemzetközi összehasonlítás
Az EU tagországokban tavaly 2-9 százalékpont közötti mértékben növekedtek az internetellátottsági mutatók. Kiugróan magas növekedést tudott produkálni Szlovákia, ahol 19 százalékponttal nőtt az internettel rendelkező háztartások aránya. Hazánkban átlagos mértékű (6%) volt a növekedés, azonban még így is a harmadik legalacsonyabb internetellátottsági mutatóval rendelkezünk, Csehország és Görögország után.
A szélessáv használatát tekintve már sokkal jobb a helyzetünk, itt már 9 országot (köztük Írországot és Portugáliát is) tudhatunk magunk mögött az EU-27 ranglistáján.
Az interneten vásárlók arányát tekintve szintén javult valamit a helyzet itthon, így 23.-ról huszadik helyre léptünk előre a ranglistán, a régiós országokat tekintve azonban egyedül Romániában vásárolnak kevesebben interneten, az EU átlaghoz képest pedig közel háromszoros a lemaradásunk.
Forrás: Pénzcentrum.hu - 2008. május 26. www.penzcentrum.hu |
