Új vezetőt nevezett ki a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) programtanácsa élére a gazdasági tárca. Az "alternatív" (kutatói) informatikai hálózatot működtető program ma már mintegy 500 intézményt és 600 ezer állampolgárt - oktatót, kutatót, diákot, közművelődési szakembert - szolgál ki, valódi államigazgatási gazdája azonban nincs, így a sorsa sokszor az aktuális programtanácsi elnök lobbierején múlik.

Kroó Norberttől, az MTA alelnökétől Csepeli György, a gazdasági tárca közpolitikai igazgatója veszi át a NIIF programtanácsának elnöki tisztét. A korábban az informatikai minisztériumban és jelenleg a GKM-ben is a program felügyeletét ellátó kormányzati szakember kinevezését egyhangúlag támogatta a programtanács, vélhetően azért, mert a sok hányattatást megért (az utóbbi években három minisztériumnál is megfordult) NIIF működőképességének megőrzésében komoly szerepe volt a Kroó-Csepeli tandemnek.

Mint a minapi lemondását már egy évvel ezelőtt bejelentő Kroó lapunknak elmondta, az akadémiai és egyetemi kutatóhelyeket, múzeumokat és könyvtárakat hálózatba fűző infrastruktúra nemcsak az intézmények és a kutatók egymás közti kommunikációját segíti, hanem a nemzetközi együttműködés is ezen keresztül zajlik. Hasonló felépítésű (és finanszírozású) hálózatok működnek az összes EU-tagállamban, itt futnak az uniós kutatási pályázatok, ez az "egységes európai kutatási tér" legfontosabb infrastruktúrája. A szerepéhez képest nem is kerül igazán sokba: évente mintegy kétmilliárd forintot költenek hálózatbérlésre, illetve a rendszert (mindenekelőtt a regionális központokat összefogó szuperszámítógépet) működtető intézet fenntartására. A pénz az állami költségvetésből, a csatlakozó intézmények befizetéseiből és az EU-tól érkezik. A fenti összeg azonban valóban csak a fenntartásra elég, fejleszteni kizárólag pályázati forrásokból lehet.

Kroó Norbert szerint a NIIF jelenleg pénzügyi és műszaki szempontból is rendezett helyzetben van. Mivel a program a valóságban nem egy privát hálózatot használ, a kiadások mintegy 50 százalékát hálózatbérlésre fordítják, így a "kutatói internet" felhasználói számára is gondot jelent, hogy Magyarországon drága az internet-hozzáférés.

A NIIF terveiben szerepel egy új, saját gerinchálózat kialakítása, amely - a közintézmények közhálójával és a kormányzat EKG-rendszerével kooperálva - az internetszolgáltatókat is versenyre és árcsökkentésre kényszerítheti. Az új programtanácsi elnök, Csepeli György szerint az átlagos széles sávú kapcsolatoknál tízszer gyorsabb kutatói hálózat fenntartása a jövőben is elsősorban hatékony lobbitevékenységet kíván: biztosítani kell a szükséges forrásokat, meggyőzve a döntéshozókat, hogy a NIIF akkor is hozzájárul a magyar kutatási szektor (és ezáltal az egész ország) versenyképességéhez, ha nincs közvetlenül kimutatható gazdasági haszna. Például azáltal, hogy a legmodernebb informatikai megoldásokat viszi be a hálózathoz tartozó intézményekbe. Ez olykor forintosítható eredményeket is hoz: az egyetemek már döntően IP-telefonon érintkeznek egymással, sokkal olcsóbban, mint ha hagyományos vezetékes telefont használnának.(H. M.)

Forrás: Népszabadság Online - 2008 ápr. 28.

www.nol.hu