A cégek is jelentős hasznot húzhatnának abból, ha bevezetik a távmunkát. A felmérések szerint ugyanis nő az otthon dolgozók produktivitása, csökken a munkavégzés közbeni stressz, illetve jelentős mennyiségű időt és pénzt is megtakaríthatnak az alkalmazottak, így nagyobb lesz az elégedettségük is.

Napjainkban nő a verseny a munkavállalók kegyeiért. A juttatások növekedése, a vállalati kultúra folyamatos fejlesztése és a "jó csapatszellem" kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a vállalat a magasan képezett munkaerőt megtartsa, valamint gyorsítsa, ezáltal olcsóbbá tegye az új munkavállalók felvételét.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a fizetésemelés önnmagában nem alkalmas hosszú távon növelni az elégedettséget. Ennek hatása egy-két hónapig érvényes, utána a munkavállaló megszokja, és ismét elvárásokkal fordul a munkáltató felé. Emiatt a cégek számára folyamatos kihívás, hogy olyan munkakörnyezetet tudjanak kialakítani, amely hosszú távon is alkalmas a munkavállalók elégedettségének fenntartására, mindezt költséghatékony módon, hisz a bérek és juttatások mértéke minden vállalatnál maximalizált, a bevételek arányában tudnak csak növekedni.

Hatékonyabban dolgoznak a távmunkások

A British Telecom (BT) az Egyesült Királyság egyik legnagyobb távmunkáltató vállalata mintegy 108 ezer alkalmazottal. A BT-nél dolgozó távmunkások mintegy fele heti 1-3 napot dolgozik távmunkában, és csak minden ötödik távmunkás teszi heti 4-5 alkalommal. A társaság néhány évvel ezelőtt egy széleskörű reprezentatív felmérést végzett munkavállalói körében. Ebből kiderül: a megkérdezettek mintegy 92 százaléka gondolja úgy, hogy a távmunka növeli az egyéni produktivitást.

Ezt más felmérések is igazolják. A Netilla Networks által 2004-ben végzett "Flexible Working Survey" keretében 165 munkavállalót kérdeztek meg. A felmérés szerint hetven százalékuk gondolja, hogy a hatékonyságuk jelentősen javulna távmunkában.

Munkapszichológiai tanulmányok is foglalkoznak a témával, miszerint az egyénre szabott munkakörnyezet, beleértve a világosságot, növényzetet, íróasztal méretét, irodaszék típusát, mind nagyban hozzájárul az egyéni produktivitáshoz.

Az Employment Policy Foundation által 2004-ben végzett "Washington DC" felmérés alapján a távmunkások 26 százalékkal több hívást kezeltek, és 43 százalékkal több munkát végeztek, mint az irodai munkások. Egy hazai biztosítótársaságnál a távmunka alkalmazásával párhuzamosan bevezetett informatikai megoldás egy munkafolyamat elvégzését két munkanapról 20 percre rövidítette le. Az otthoni munkahely kialakítása kapcsán a BT távmunkásainak mintegy 87 százalékaa gondolta úgy, hogy az irodai munkahely felszereltsége nem jobb, mint az otthoni irodájuké.

A távmunkavégzés jól meghatározott munkafeladatokat feltételez, amelyek emiatt tervezhetővé teszik a napokat. Ez lehet az oka annak, hogy a BT távmunkásainak mintegy 85 százaléka vélte úgy, hogy az otthoni munka során csökken a stressz, sőt 43 százalékuk, akik csak részben végeztek távmunkát, még az irodai munkavégzés során is csökkenő stresszt érzékelt. A Netilla Networks felmérése is hasonló arányt jelentett.

A távmunka révén csökken az ingázás az otthon és munkahely között. Ez nagyvárosokban napi egy-két óra megtakarítást jelent, amely éves szinten mintegy 10-20 napot tesz ki. Ez az utazással töltött idő a távmunkások esetében felszabadul, gyakorlatilag megduplázza az éves szabadságot. A távmunkások mintegy 68 százaléka tapasztalt jelentős csökkenést az utazásokban, mintegy 55 százalékuk jelezte, hogy ezáltal több időt tud tölteni a családjával, 49 százalékuk több időt tud foglalkozni magával is, és mintegy 61 százalékuk közölte, hogy több munkaórát dolgozik.

Az utazás csökkenése révén a BT távmunkásainak 58 százaléka pénzt is megtakarít, amely az utazási költségeken túlmenően az étkezések, és egyéb járulékos kiadások csökkenésével indokolható. Azáltal, hogy nem kell naponta bejárni a munkáltatóhoz, a munkavállaló lakhelye is szabadabban választható.

A Royal Bank of Canada Survey 2002-ben végzett felmérést a távmunkásai körében, akiknek mintegy 30 százaléka érez nagyobb szabadságot a felett, hogy hol lakjon, 72 százalékuk több időt tud családjával tölteni. Egy 2001-es Mitel Network felmérése szerint az irodai dolgozók mintegy 45 százaléka döntene a távmunka mellett a kevesebb utazás miatt.

Nem igazolódtak a munkáltatói félelmek

A felmérések egyértelműen elutasítják a legtöbb távmunka ellen szóló érvelést is. Az egyik munkáltatói félelem, hogy a távmunkások nem fogják tudni kontrollálni munkaidejüket, nem dolgoznak becsületesen. A BT távmunkásainak mintegy 74 százaléka nyilatkozta ezek ellenkezőjét, sőt 98 százalékuk nem ért egyet azzal sem, hogy a távmunkás nem érzi tisztázottnak, hogy mit kell dolgoznia.

A távolságból adódó technikai nehézségeket mintegy 71 százalék nem tartja problémának, valamint 74 százalékuk ugyanolyan karrierlehetőségeket lát, mint a hagyományos irodai munkavállalók. Azaz a tapasztalat szerint sem a kontroll, sem a technikai problémák, sem a karrierlehetőségek nem okoznak problémát a távmunkások számára.

A távmunka a motiválásra is megfelelő eszköz

A Mitel Network korábbi felmérése alapján kiderül, hogy a munkavállalók  mintegy 30 százaléka nem fogadna el más ajánlatot, ha távmunkában dolgozna, sőt 25 százalékuk kevesebb fizetéssel is megelégedne, ha távmunkában dolgozhatna. A Netiila Networks felmérése alapján a munkavállalók mintegy 70 százaléka dolgozna távmunkában, ha erre lehetőséget kapna, 68 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy sokkal lojálisabbak lennének a munkáltatójukhoz, ha távmunkában dolgozhatnának.

A felmérések tehát egyöntetűen azt igazolják, hogy a munkavállalók töbsége szívesen dolgozna távmunkában, és ez számukra motivációt jelentene, valamint nőne a lojalitásuk is a munkáltatóval szemben. Emiatt megfontolandó a távmunkának ilyen célból való alkalmazása is, amennyiben más motivációs eszközök, mint például a bérnövelés, juttatások elérték az adható maximumot.

Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden munkavállaló alkalmas távmunka végzésére, az ezzel járó gyengeségeket, fenyegetéseket nem mindenki tudja kezelni, feldolgozni. Az alkalmasság vizsgálata ugyanakkor a vezetők felelőssége.  

Forrás:  Menedzsment Fórum -  Forgács Tamás  -Magyar Távmunka Szövetség

www.mfor.hu