A Magyar Internetező Nők Egyesületének elnöke szerint annak, hogy Magyarországon csupán mintegy 2-4 százalék a távmunkások aránya, nemcsak az az oka, hogy még csak kevés cég gondolkodik korszerűen, hanem az is, hogy a munkavállalók közüél sokaknak információs hiányosságaik vannak.

Mennyire terjedtek el az atipikus foglalkoztatási formák Magyarországon?
– Nagyon kevéssé.A közelmúltban rende­z­tünk egy távmunka-konferenciát, ahol elhangzott: a távmunkások aránya mindössze 2-4 százalék.

Mi az oka ennek?
– Kevés cég gondolkodik korszerűen, inkább a nagyobb vállalatokra jellemző, hogy előnyben részesítik a távmunkát bizonyos területeken. A munkavállalók részéről viszont komoly információs hiányosságok is vannak. A legtöbben azt hiszik nálunk, hogy a távmunka az egy foglalkozás, és mondjuk gyes mellett lehet végezni. Nem, ez egy munkaszervezési forma, ráadásul bizalmi jellegű: ritka az utcáról beeső távmunkás.

A részmunkaidőben dolgozók aránya is alacsony. Miért?
– Magyarországon – a távmunkával ellentétben – a részmunkaidőben dolgozók nagy része nő. A keresetek egyébként is alacsonyak, a nők ebből a szempontból is hátrányos helyzetben vannak, nem különösebben vonzó perspektíva tehát 4-6 órában dolgozni. Hosszú távon én sem ajánlom, természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor kiváló átmeneti megoldás lehet ez is.

Miért nem javasolja?
– Hollandiában és más országokban, ahol magas a részmunkaidőben dolgozók aránya, ez egyben csapda is: konzerválja
a hagyományos női szerepeket. Ráadásul kevés fizetésért hosszú távon dol­gozni már csak azért sem érdemes, mert a nyugdíj is lényegesen alacsonyabb lesz. A teljes munkaidő ebből a szempontból is kifizetődőbb. Persze ha válasz­tani kell a munkanélküliség és a részmunkaidő között, akkor én is az utóbbi mellett döntenék. De is­métlem: hosszú távon ez nem megoldás.

Forrás: Metro - Online - 2008-03-27 - Jásper Ferenc

www.metro.hu