A Hajdú Online-Észak-Magyarországnak Miskolcon nyilatkozó Lamperth Mónika szerint még van mit ledolgoznunk.A szociális és munkaügyi miniszter hatalmas veszélyt lát a szegregációs jelenségekben, a társadalmi türelmetlenségben és abban a feszültségben, mely egy-egy térségben mára hatalmasra nőtt.

ÉM:  A térségünkben élőket elsősorban a foglalkoztatás kérdései érdeklik. Véleménye szerint mi az oka annak, hogy régiónkban nem sikerül javítani a foglalkoztatási mutatókon, nem sikerül elegendő számú, új munkahelyet teremteni?

Lamperth Mónika:  Amit a legfontosabb problémának tartok, hogy ebben a régióban nem sikerült teljes egészében megvalósítani a gazdasági szerkezetváltást. Valami elindult, gondolok itt Miskolcon például a nanotechnológiára vagy a szerszámgépiparra, de a térség fáziskésésben van, amit még nem sikerült ledolgoznia. A másik gond a társadalmi, szociális problémák körébe tartozik. Számtalan olyan ember él az északkeleti régióban, akik az általános iskolai évek alatt nem tanultak meg írni-olvasni, szakképesítésük sincs.
A minisztérium a Munkaerőpiaci Alapfoglalkoztatási alaprész központi keretéből hozzá tud járulni a munkhelyteremtéshez, de ezeknek a támogatásoknak a hatása korlátozott mértékű, nem helyettesíthetők a vállalkozók beruházási tevékenységét a régióban. Az egyik legfontosabb eszköz a munkahelyteremtő beruházások támogatása, mellyel az elmúlt három évben a térségben közel száz vállalkozásnak több mint 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtottunk.

ÉM: Mivel tudják és kívánják támogatni a távmunkát, valamint a lakóhelytől távol eső munkavállalást?

Lamperth Mónika: Célunk az, hogy a munkaadók érdeklődését felkeltsük ezen foglalkoztatási forma iránt. Ma Magyarországon a foglalkoztatott embereknek csupán 4 százaléka dolgozik távmunkában, ez az arány Amerikában például 26 százalék. A TÁMOP keretében előkészítés alatt áll a munkaügyi szolgáltatások fejlesztésére irányuló uniós program, melynek egyik prioritása lesz a Távmunka és a rugalmas foglalkoztatás című projekt. A program nagy hangsúlyt kíván fektetni a rugalmas foglalkoztatást biztosító munkahelyek feltárására, az alkalmas munkaerő felkészítésére és közvetítésére.

ÉM: Támogatják-e valamilyen módon a nők nem teljes idejű foglalkoztatását?

Lamperth Mónika: Annak érdekében, hogy változás történjen a nők kedvezőtlen munkaerő-piaci pozíciójában, az utóbbi években több kormányzati intézkedés született. Az egyik intézkedéscsomag a képzést, továbbképzést célozta meg úgy, hogy az ingyenes a gyermekgondozási ellátás időszaka alatt. További intézkedések oldották a gyermekgondozás ideje alatti foglalkoztatási korlátozásokat, a gyes utáni visszatérést pedig a Start Plusz kártya kívánja segíteni, mely a keresleti oldalon teremt érdekeltséget.

ÉM: Kemény István visszatérő cigánykutatásai szerint a mi országrészünkbe szorult be a legtöbb cigány ember, akiknek itt és innen esélyük sincs munkavállalóvá válniuk. Az ön tárcája mivel tud és akar hozzájárulni az ebből a helyzetből származó feszültségek kezeléséhez, megoldásához?

Lamperth Mónika: Veszélyt látok a szegregációs jelenségekben, a társadalmi türelmetlenségben és abban a feszültségben, mely egy-egy térségben mára hatalmasra nőtt. A Roma Integráció Évtizede keretében a kormány intézkedési tervet fogadott el a következő két évre. Az ÁFSZ komplex munkaerőp-iaci és képzési programokat indít és valósít meg hazai és uniós források segítségével, melynek keretében 20 ezer roma és hátrányos helyzetű ember juthat munkához. Több térségben alternatív munkaerő-piaci programot dolgoztak ki, de bővül a roma foglalkoztatás-szervező hálózat is. Nekem az a filozófiám, hogy a halmozottan hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek a leghamarabb meg kell kapniuk a segítséget, mert hatéves korukra a hátrányok hatalmasra nőnek. Az oktatásban is óriási problémákat látok, felül kell vizsgálni a szabad iskolaválasztást.

Forrás: