Az Európai Bizottság döntött, melyik típusú mobiltévés szabvány terjedhet el az unióban. A DVB-H okos és energiatakarékos, de még kevés készülék tartalmazza. Hazánkban már elkezdték tesztelni a szolgáltatást, és az év végén be is vezethetik.

Magyarországon hivatalosan még nincs ilyen készülék (Fotó: Reuters – Albert Gea)

Meghatározó döntést hozott az Európai Bizottság, amikor egységes mobiltelevíziózási szabvány bevezetése mellett tette le voksát. Ennek értelmében az Európai Unió területén a jövőben a Digital Video Broadcasting – Handhelds (DVB-H) alkalmazásával sugározhatják a szolgáltatók a mobiltelefonokra szánt televíziós adásokat. Az EB bevezette a szabványt a technikai normák regiszterébe, ami kötelezi a tagállamokat a használatára. A cél nyilvánvaló: az egységes technológia elősegíti majd a gyors terjedést és megakadályozza az inkompatibilitásokat.

"Ahhoz, hogy a mobiltelevíziózás Európában elterjedhessen, először stabilnak kell lennie a technológiának. Ezért örülök annak, hogy a bizottság – a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel szoros együttműködésben meghozott döntésével – a DVB-H-t a földi mobil műsorszórás elsődleges technológiájaként hagyta jóvá" – mondta Viviane Reding, az információs társadalomért és a médiáért felelős európai biztos március 17-én.

A DVB-H jelenleg a legelterjedtebb mobiltévés szabvány Európában, tizenhat országban a tesztfázis és a forgalomba hozatal közötti szakaszban van.

Bevezetés előtt áll

A DVB-H Olaszországban már piacra került, és várhatóan még az idén Finnországban, Ausztriában, Franciaországban, Svájcban és Spanyolországban is bevezetik. Elterjedtségén túl további előnye, hogy olyan nagy súlyú távközlési cégek is támogatják, mint a Nokia, a Motorola, a Vodafone, az O2 és a T-Mobile. Nem beszélve arról, hogy energiatakarékos, és az adások épületeken belül is jól foghatók. Jelenleg a DVB-H-csomagok ára napi szintre lebontva két euró, fél évre pedig 49 euró. Ma még viszonylag kevés, de annál drágább mobiltelevíziózásra alkalmas készülék kapható. Itthon hivatalosan nincs is DVB-H telefon. A kártyafüggetlenek között a Samsung P sorozatának néhány képviselője és a Nokia N77 és az LG egyes készülékei tudnak ilyet. A döntés után nyilvánvalóan egyre több ilyen maroktelefon kerül majd a piacra, hiszen a hivatalos uniós álláspont szerint a szolgáltatás részesedése 2011-re elérheti a húszmilliárd eurós nagyságrendet.

Budapesten már tesztelték

Magyarországon a 3G bevezetése óta mindegyik szolgáltató kínál valamilyen mobiltévés tartalmat, de ez alacsony sávszélen, streaming techonológiával valósul meg. Az eredményre büszkének lenni nem ildomos, mert a felbontás messze nem tökéletes, a folyamatossággal pedig szintén vannak gondok. A DVB-H alapvetően más: az adásokat külön frekvenciákon fogják a készülékek, emiatt nem terhelik a hagyományos mobilos csatornákat, és a kép is sokkal jobb minőségű lesz. Ugyancsak a szabvány tulajdonsága az időszeletes sugárzás. Ennek lényege, hogy az adattovábbítás nem valós idejű, hanem csomagokban történik. Amíg a vevőkészülék feldolgozza – esetünkben lejátssza – a kapott csomagot, azt más mobilok kapják meg és kezdik el feldolgozni. Ezzel a trükkel elsősorban az egyidejű felhasználók számát lehet felskálázni, másrészt energiát lehet vele megtakarítani. Hazánkban négy cég részvételével az év elején indult egy kísérleti műsorszórás a DVB-H tesztelésére. Az Antenna Hungária mellett a Nokia Siemens Networks biztosította a technológia hátterét, mobilszolgáltatói oldalról pedig a T-Mobile és a Vodafone működött közre. A szolgáltatás csak Budapesten volt elérhető tizenegy csatornával, de csak a tesztelésben részt vevő szűk körnek.

Digitális tévézés

Miért nézne az ember telefonon tévét? Ez a kérdés azoknak egyértelmű, akik a hagyományos műsorszóráshoz szoktak. A digitális tévézés rengeteg interaktív lehetőséget rejt magában. Az egyik ilyen például a tévéújság, amivel kilistázhatjuk az aktuális csatorna műsorait, vagy kiírathatjuk az éppen futó műsor címét és sok egyéb adatát. Egy másik képesség az ismétlés, azaz a már lefutott műsorok bizonyos ideig (például néhány napig) bármikor visszanézhetők. A jövőben csak a szolgáltató fantáziájától – és nyilván a felhasználói igényektől – függ majd, hogy milyen egyéb lehetőségeket valósítanak meg, kezdve a hirdetett termékek telefonon keresztüli megvásárlásától az alternatív jelenetválasztásokig.

Nagy kérdés, hogy a hazai árérzékeny fogyasztók mennyit lennének hajlandóak fizetni e termékekért. Az olcsó szolgáltatás ára a nagyszámú előfizető, de talán biztató adat, hogy régóta száz százalék felett van a mobiltelefon-penetráció, az előfizetések folyamatosan növekednek, illetve egész Európában csak az olaszok néznek nálunk több tévét. Mi átlagosan napi négy és fél órát ülünk a színes doboz előtt. Ki tudja, ha már ülni sem kell majd előtte, még többet fogjuk nézni?

Forrás:  Magyar Hírlap -  Fábián Balázs - 2008-03-31

www.magyarhirlap.hu