A magánfelhasználó a leggyengébb láncszem

Magyarország az adatbiztonság terén rendre a nemzetközi rangsorok egyik sereghajtójának bizonyul. Az elektronikus adatokat a vállalati szektor már többé-kevésbé hatékonyan védi, az adatbiztonságban a magánfelhasználók jelentik a leggyengébb láncszemet.

Tavaly a világban a teljes e-mail-forgalom 61 százaléka spam (kéretlen reklám vagy kártékony tartalom) volt. Magyarországon ez az érték elérte a 82 százalékot, amivel (Spanyolországgal holtversenyben) a második helyet "sikerült" megszerezni a negatív rangsorban. Az adat egyértelműen az adatbiztonság terén mutatkozó hiányosságokra utal, ám ezek valójában nem az egész országra, hanem inkább egyes felhasználói csoportokra vonatkoznak. Az egyik legnagyobb informatikai biztonsági cég, a Symantec területi igazgatója, Teasdale Harold szerint a magánszemélyek körében a leggyengébb a védelem, a nagyvállalati szektor - ahol a kockázat és a védendő érték is a legnagyobb - sokkal hatékonyabban védi magát. Okkal: az adatbiztonságot fenyegető támadókat már nem a "hírnév", hanem egyre inkább az elérhető haszon, illetve az okozható kár motiválja, és ebből a szempontból a nagyvállalatok, illetve esetenként az állami intézmények jelentik a legígéretesebb vadászterületet.

A netbűnözés immár korántsem az unatkozó informatikus hallgatók passziója, hanem professzionális elkövetők igen jól jövedelmező főfoglalkozása. A legkelendőbb áru nem közvetlenül a pénz (ezt a bankok és a pénzügyi cégek az interneten is viszonylag megbízhatóan őrzik), hanem akönnyen pénzzé tehető adatés személyes információ. A Symantec felmérései szerinta világháló feketezónájában nagyban kereskednek például hitelkártya- és bankszámlaadatokkal (ez teszi ki a teljes illegális forgalom több mint 40 százalékát), de az internetes játékok előfizetői adatai is keresett termékeknek számítanak.

Az illegális adatfolyam "alvilági" (bűnözők által üzemeltetett vagy kártékony programokkal távmunkára kényszerített) szervereken keresztül áramlik. Ezek közül - annak ellenére, hogy maga az "üzletág" teljességgel internacionális - igen sok Magyarországon üzemel: a Symantec felmérése alapján ezen a területen a tizedik legfertőzöttebb országnak számítunk a világon. Ennek egyik oka, hogy a rosszindulatú programok ismertsége idehaza még a vállalati rendszergazdák körében is meglehetősen alacsony. Teasdale Harold szerint az adatbiztonság alacsony szintjét emellett főleg az információhiány, a felhasználók képzetlensége okozza. Még mindig nem számít általánosnak például az a szabály, hogy fontos információkat tartalmazó gépen nem célszerű ismeretlen (vagy rossz hírű) feladótól érkező csatolmányokat megnyitni.

A netbűnözők újabban főként a "megbízható környezeteket" igyekeznek kihasználni: először egy gyakran látogatott pénzügyi, közösségi vagy munkaerő-toborzó oldalt támadnak meg, majd ezt használják a számítógépeket megfertőző rosszindulatú programok továbbítására. Ilyenkor az áldozat "házhoz jön", semmit sem kell tenni a becserkészéséért. Az első számú célpontot a közösségi hálózatok (iwiw, MyVIP stb.) jelentik, mert itt rengeteg bizalmas információhoz lehet közvetlenül hozzáférni. Mivel a hazai internetezők nagy része még mindig a munkahelyéről intézi a netes ügyeket (az e-bankolást és a kapcsolatok karbantartását is), ez a vállalati számítógépekre nézve is komoly veszélyt jelent.

Az EMEA-térség (Európa, a Közel-Kelet és Afrika) levélszemét-forgalma

(az összes e-mailen belül)

Forrás: Népszabadság • Hargitai Miklós   • 2008. február 9.

www.nol.hu