Brüsszelben 2010-től másként szabályoznák a szolgáltatókat, megszünnének a monopóliumok.

A rooming-díjak után a szélessávú internetszolgáltatás piacán is rendet tenne az Európai Unió. A bizottság élénkíteni akarja a versenyt, ezért felhatalmazza a nemzeti hatóságokat, hogy az egykori távközlési monopóliumok jogutódjait kötelezzék arra, hogy az infrastruktúrájukat más cégeknek is elérhetővé tegyék, azonos feltételekkel. A szabályozás 2010-től lép életbe, ha a tagországok jóváhagyják.

Az alábbi interjú 2007 november 26-án hangzott el az MTV Este című műsorában, a műsorvezető Krizsó Szilvia (továbbiakban MV) volt. 

R.: - Egy példa az alapvető dilemmára. X cég munkatársai épp optikai kábelt fektetnek, amelyen majd jön tévé, internet, telefon, magyarán fejlődik az információs társadalom. Gond akkor van, ha a kedves lakó mégsem X cégtől szeretne internetet vásárolni, hanem mondjuk Y-tól. Amihez a piacliberalizáció okán joga van. Csakhogy tegyük fel, az a bizonyos X cég majdhogynem monopolhelyzetben van, így a környéken minden optikai kábel az övé. Y cégnek tehát, ha internetet akar szolgáltatni, fizetnie kell X-nek a kábelekért. És a kérdés, miért érné meg X-nek, hogy ugyanannyiért adja a kábelt Y-nak, mint a saját internetes leányvállalátának. A válasz logikus, semmiért sem éri meg. Kivéve persze, ha kötelezik rá, Brüsszel pedig pont ezt tervezi. Ennek hátterében az áll, hogy számos uniós országban túlságosan erősek maradtak a régi, monopolhelyzetű szolgáltatók és ez gátolja a piaci versenyt. Az Unió ezért arra kötelezné őket, hogy saját infrastruktúrájukat, pl. a telefonkábeleket ugyanolyan feltételekkel használhassák a külső cégek, mint a saját leányvállalatuk. A tervezettel szemben nagy az ellenállás. Az érintett cégek ugyanis úgy vélekednek, ha a jövőben semmilyen formában sem kedvezhetnek saját leányvállalataiknak, akkor egész stratégiájuk veszélybe kerül. Az iménti példánál maradva, ha X cég fekteti a káblet, de az emberek mégis Y-tól veszik az internetet, akkor felmerül a kérdés, hogy volt-e egyáltalán értelme a munkájuknak.

Mv.: - Vendégeink Viviane Reding, Európai Unió telekommunikációért felelős biztosa, jó estét kívánok, és Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke, jó estét kívánok!. Ön, aki az Unióban a telekommunikációs piac egységesítésének élharcosa, mi a válasza erre az utolsó felvetésre?

Viviane Reding, Európai Unió telekommunikációért felelős biztosa: - Az Európai Unióban már jó ideje kezdeményeztünk egy kampányt a monopóliumok ellen. Ugyanis a monopóliumok magas árakat jelentenek. Miközben a fogyasztókat megfosztják a választás lehetőségétől. De véleményünk szerint a fogyasztóknak értéket kell kapniuk a pénzükért. És joguk van a választásra. Ezért vezettük be a távközlési szabályzást Európában, és pontosan ez az oka, hogy van választási lehetőségünk. Ezért hívtuk életre nemzeti felügyeleti hatóságainkat is, amelyek nemzeti piacukon szereznek érvényt az említett európai jogszabálynak. És pontosan ezt a feladatot látja el Pataki Dániel itt Magyarországon.

Mv.: - Igen, de vannak cégek, amelyek már most bejelentették, hogy amennyiben pl. az ő költségeiket nem veszik figyelembe a díjaknál, akkor a már megkezdett vagy akár tervezett beruházásaikat elhalasztják, hiszen euró milliárdokról van szó, és miért hagynák ők azt, hogy mások profitáljanak az ő beruházásaikból.

V.R.: - Ha egy adott területen csak egy hálózat működik és nem léteznek más cégek, amelyek szolgáltatásaikat kínálnák a fogyasztóknak, az adott körzetben monopolhelyzet alakul ki. A monopolhelyzet pedig rendkívül magas árakhoz vezet és nem nyújt választási lehetőséget a fogyasztóknak. És mi pontosan ezt akarjuk elkerülni.

Mv.: - Ön mit szól az egységesítési tervekhez?

Pataki Dániel, elnök, Nemzeti Hírközlési Hatóság: - Mi abszolút mértékben támogatjuk az Európai Bizottságnak a törekvését, úgy is, mint a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke és mint az európai hatóságok szövetségének az elnöke, és azt gondolom, hogy Magyarországon a bőrünkön tapasztalhattuk, hogy az elmúlt 17 évben a verseny mit is jelent. Hisz a
'90-es évek elején még sorbanállást kellett megtapasztalnunk ha vezetékes telefonhoz akartunk jutni. Ma már, ha már szélessávú internetezünk, akkor is megtehetjük akár mobiltelefonon, akár kábeltelevízión és akár vezetékes telefonon keresztül, tehát azt gondolom, hogy a verseny és a monopóliumok lebontásának, a távközlés liberalizációjának az eredményeit mi magyarok jól tapasztalhattuk az elmúlt években.

Mv.: - Ez azt jelenti, hogy amennyiben verseny lesz, amennyiben az Unió egységesítési törekvései megvalósulnak, akkor olcsóbb lesz a díj mondjuk a telefonálásnál vagy az internetezésnél?

P.D.: - Azt lehet elmondani, hogy ez a telekom csomag 2003-ban lépett életbe, és, ha megnézzük Magyarországon a távközlés az egyetlen olyan iparág, az egyetlen olyan szolgáltatási szektor, ahol nominál értékben is csökkentek az árak. A KSH legutóbbi adatai szerint, októberben jelentek meg, az elmúlt 12 hónapban a magyarországi infláció 6,7 % volt, míg a hírközlési árak 1,7 %-kal csökkentek. Én csupán azt szeretném hangsúlyozni, hogyha ezek a törekvések megvalósulnak, akkor ez a tendencia azt gondolom, hogy folytatódni fog Európában bárhol, és Magyarországon pedig különösen.

Mv.: - Önök azt szeretnék, hogyha minél többen interneteznének, minél szélesebb lenne az információs társadalom. De egyáltalán miért van arra szükség, hogy mindenki internetezzen, hozzáférjen az internet előnyeihez?

V.R.: - Azt hiszem az európai polgároknak joguk van kapcsolatokat teremteni, bárhol éljenek is. Akkor is, ha egy faluban akarják ezt. Bármikor igénylik és bármilyen tartalmat óhajtanak elérni. Ezért nagyon fontos az átláthatóság. Ha az embereknek van internet hozzáférésük, márpedig nekünk azon kell dolgoznunk, hogy ezt megszerezzék, tudniuk kell milyen a kínálat a piacon és mi teszi azt fontossá és érdekessé számukra. Ezért örülök annyira a magyar felügyelet eljárásának. Amely honlapján megjelentette az árakat és a kínálatot. Így a fogyasztók képesek az összehasonlításra. Az európai szabályzásban az átláthatóság vagyis a fogyasztók tájékoztatása nagyon előkelő helyet foglal el a fontossági listán. Tehát minden ilyen kérdésben teljesen egyetértek a magyar felügyeleti hatóságokkal.

Mv.: - Kaptak egy dícséretet, de azért lehet, hogy mégse kapnának dícséretet, azt nem tudták elérni, persze nem biztos, hogy az önök feladata, hogy minél többen akarjanak internetezni Magyarországon, hhiszen ebben le vagyunk maradva az Európai Unióban. Az emberek egész egyszerűen nem érzik azt, hogy nekik szükségük lenne az internetre.

P.D.: - Valóban a hatóságnak elsősorban az a feladata, hogy minél olcsóbb legyen az internet és minél több helyen elérhető legyen az országban. Ebben valóban elértünk eredményt, hiszen ha csak a szélessávú internetet nézzük, akkor 2002 júniusi adatok szerint Magyarországon 384 kBites hozzáférést 12 ezer Ft-ért lehetett kapni, most 2007 júniusában már 1 MBites hozzáférést, tehát háromszor akkora sávszélességet már csak 4-5000 Ft-ért, tehát harmadannyi árért. Tehát valóban Magyarországon megteremtettük a szolgáltatókkal együtt azt a helyzetet, hogy most már hozzáférhető árú az internet és Magyarországon egyre több helyen elérhető, valóban Magyarországon így mintegy Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országban van egy motivációs probléma is, hogy az emberek úgy érezzék, hogy fontos ezt használni, és természetesen van egy nyelvi probléma is, hiszen az angol tartalomhoz nem mindannyian férünk hozzá.

Mv.: - De mit kell tenni, vagy kinek van feladata azzal, hogy minél többen akarjanak hozzáférni az internethez?

P.D.: - Azt gondolom, hogy ez egy közös feladat, mind az államigazgatási szereplők, mind a piaci szereplők szempontjából, egyrészt népszerűsíteni kell az internetet, másrészt pedig olyan közösségi tartalmakat, olyan állami, kormányzati tartalmakat is érdemes feltenni, amiért az emberek úgy gondolják, hogy érdemes felmenni az internetre.

Mv.: - Most már a szélessávú internetezésnek azért elég nagy konkurenciát jelenthet a mobil internetezés, a mobiltelefonokat is lehet abszolút használni és nagyon sokan vannak, akik használják is erre a célra. Ön szerint hol van a jövő, merre van a jövő?

V.R.: - A mobilitásban. Hogy teljesen szabad mozgást biztosítsunk a beszédnek, a képeknek, a filmeknek, a zenének és a szórakoztatásnak. De az orvosi ellátásnak is. Pl. el tudom képzelni, hogy egy napon a drót nélküli szélessávú internet megérkezik a falvakba, és az idősek falusi otthonukból szélessévú interneten teremthetnek kapcsolatot a kórházakkal. Úgy, hogy szívműködésüket távolról kísérhessék figyelemmel. Tudja, teljesen új világ felé haladunk, ahol a szórakozás és a társadalom egymásra találnak majd. Ennek megvalósításáért dolgozunk együtt, európai szinten a biztos, nemzeti szinten pedig a felügyeleti hatóságok révén. Hogy rendkívül gyorsan érjük el célunkat.

Mv.: - Köszönöm szépen, hogy itt voltak nálunk.

Forrás: MTV Hiradó Online - 2007. november 16. 

www.hirado.hu