Az Európai Unió lakossága jelentős részének fogalma sincs, hogyan kell használni egy számítógépet, így az sem meglepő, hogy e-maileket sem tudnak küldeni, illetve fogadni, sőt a kevésbé bonyolult digitális eszközöket sem tudják használni. A hétköznapokat s a versenyképességet is veszélyeztető e-analfabétizmus csökkentése érdekében az Európai Bizottság lépéseket tervez.

Az Európai Unió (EU) lakossága körében tapasztalható nagymértékű �digitális írástudatlanságot� � vagyis azt, hogy jelentős részük nem vagy csak részben képes az elektronikus alapú szolgáltatások használatára � az Európai Bizottság (EB) hosszú távú tervvel kívánja csökkenteni � adja közre a csreurope.org internetes oldal. Az EB 2010-re a jelenlegi felére szeretné visszaszorítani a digitális analfabéták számát, amely � becslések szerint � jelenleg az EU lakosságának csaknem 40 százaléka. Az EB nemrég publikált felméréséből az is kiderült, hogy a közösség lakosainak mindössze 10 százaléka nyitott arra, hogy akár élete végéig, folyamatosan képezze magát.
A digitális képességek fejlesztési projektje a tagállamok, az ipar, az oktatásügy és az érdekképviseleti szervek kezében van. Az EB arra biztatja ezeket az intézményeket, hogy erősítsék a képzést, az oktatást ösztönző tevékenységüket és hatékony információáramlást valósítsanak meg a leginkább bevált gyakorlati lépésekről. EU-szinten az EB 2008-ban előterjeszti saját kezdeményezéseit: 2010-ig felével csökkentené az e-írástudatlanságot, kialakítaná az ehhez szükséges európai uniós hatásköröket, valamint az e-képességekhez és -karrierekhez kapcsolódó portált indítana be.

Az Europass-kezdeményezés a vállalatok társadalmi felelősségvállalását (csr) ösztönözné, például az Európai Foglalkoztatás-képesség Fejlesztési Szövetség (European Alliance on Skills for Employability) létrehozásával, amely az Üzleti Csr-szövetség (Business CSR Alliance) ernyőszervezeteként működhetne.

Az EB egyébként azt is vizsgálni kívánja, hogy milyen módon tudnák támogatni a köz- és magánalapítványok az e-tanulási (e-learning) és e-képzési központokat, valamint hogyan segíthetnék az információáramlást a tudományok: a matematika, az ict (informatikai és kommunikációs technológiák összessége, vagyis a második ipari forradalom szinonimája) és a szaktanárképzés területén. Ezenkívül tervezik egy éves jelentés kiadását is, amely bemutatná az e-megoldásokhoz kapcsolódó iparágakban a kereslet és kínálat alakulását, továbbá az ict-munkakörökhöz kapcsolódó legújabb trendeket. Az EB közleménye szerint jelenleg a tudás, az általános képességek és a szakértelem az európai polgárok legnagyobb tőkéje. Ugyanakkor az e-képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki élete végéig képes legyen tanulni és hosszú távon innovatív is maradjon � jelenleg ez az EU lakosságának csupán 10 százalékáról mondható el. A képzett ict-alkalmazottak hiánya lassítja az innovatív informatikai technológiák terjedését az EU gazdaságában, aminek egyik következménye lehet, hogy a befektetési alapok az eurómilliárdjaikat a közösségi piacok helyett a feltörekvő országokban fektetik be, ott, ahol az ict területén képzett mérnökök tízezrei végeznek évente. Az EB az érintettek bevonásával 2008 végén egy konferencia összehívását tervezi, hogy számba vegyék az eddig elért eredményeket és még célirányosabban meghatározhassák a további teendőket.

Forrás: Napi Online 2007. nov. 15. -  Rozgonyi György

www.napi.hu