Számtalan cikk jelent már meg a médiában arról, hogy hogyan vállalhatunk külföldön munkát. Mind a jogszabályi, mind az adózási kérdéseket vizsgáltuk több ország tekintetében, de arról még nem esett szó, hogy a külföldiek hogyan tudnak itthon munkát vállalni. A pénzcentrum cikkéből megtudhatjuk, hogy milyen keretek között jöhet egy barát vagy egy külföldi rokon Magyarországra, és hogy milyen papírokat kell ehhez beszerezni...

A külföldiek itthon történő munkavállalása nem egyszerű helyzet, ugyanis számtalan joghézag van még a magyar szabályokban, ráadásul ami érthetően van megfogalmazva, az alól pedig számos kivételt találunk. Így nehézkes mind a munkavállalóknak, mind a cégeknek a jogi útvesztőkben kiigazodni.

Az Unióba való csatlakozással magunkra vállaltuk azt a feladatot is, hogy harmonizáljuk a jogszabályrendszert. Ezzel egyidejűleg Magyarország is alkalmazni kezdte a 96/71 EK irányelvet, ami a külföldiek munkavállalását szabályozza a fogadó és küldő munkáltató tekintetében is. Vannak ugyan eltérések, de alapjaiban véve az alapszabály minden országban ugyanaz.

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint azonban Magyarországon munkaviszony az, amit a munka törvénykönyve szabályoz. Külföldön viszont divat az úgynevezett ágazati kollektív szerződés, ami hasonló a mi munka törvénykönyvünkkel, csak ágazati szinten szabályoz. Vagyis a két szabályozás összehasonlítása lenne a végső cél, ami nem kis feladat.

A magyar céggel kialakult munkaviszony mellett számos egyéb foglalkoztatási jogviszony létrehozása is lehetséges, melyek során az alkalmazott a külföldi vállalat (általában anyacég) alkalmazásában marad, de mégis Magyarországon dolgozik. Először is ezeket a jogviszonyokat tisztáznánk, majd az ehhez szükséges dokumentumokat.

Magyar jogviszony

Ilyenkor ugyanazok a szabályok érvényesek a külföldiekre, mint a magyar munkavállalókra. Vagyis adóazonosító jellel, TAJ-kártyával kell rendelkezniük, ezek nélkül ugyanis nem fizethető ki a munkabér. Fizetniük kell a magyar jogrendszer által kiszabott adókat és járulékokat. A munkabért forintban kell meghatározni, és kifizetni is, és a dolgozó minden olyan kifizetésben és juttatásban részesedik, mint a magyar kollégái.

Bár azért van némi eltérés, ugyanis abban az esetben nem kell TB-járulékot fizetni (ideértve a munkaadói és munkavállalói járulékot is), ha a dolgozó saját országában valamilyen okból kifolyólag megfizetik utána a járulékokat. Ilyenkor egy úgynevezett E101-es nyomtatvány beszerzésével lehet igazolni az adóhatóság felé, hogy sem a dolgozónak, sem a cégnek nincs járulékfizetési kötelezettsége.

11% EHO-t viszont fizetni kell azoknak, akik a TB törvény szerint belföldinek minősülnek, vagyis valamelyik EGT (Európai Gazdasági Térség) országból származnak. Ez viszont egyes szakemberek szerint jogtalan azokkal a külföldiekkel szemben, akik nem itthon vannak biztosítva, ugyanis így gyakorlatilag két helyen kell fizetniük.

A következő esetekben van egy közös motívum, mind a három esetben szükséges, hogy a külföldi dolgozónak, aki Magyarországon szeretne dolgozni, munkaviszonnyal kell rendelkeznie a küldő országban.

Kiküldetés

Erről a fajta jogviszonyról akkor beszélhetünk, ha a dolgozó a saját országából ide jön ideiglenesen dolgozni, mert a munkaadója ide küldte. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha egy vállalakozás terméket ad el külföldre, és vállalja annak beszerelését, összeszerelését, vagy karbantartását egy saját dolgozó elküldésével.

Ilyenkor a munkavállaló végig a küldő országbeli vállalat felügyelete alatt marad, mindössze a munkavégzés helye változik meg egy-két hónapra. A távmunka viszont nem tartozik ebbe a körbe, mivel ebben az esetben nem ideiglenes jellegről van szó, és problémássá válik a helyzet, ugyanis felmerül annak a kérdése, hogy nem lenne-e kötelező egy telephely, vagy fióktelep létrehozása, ami már adózási kötelezettségeket is von maga után.

Kirendelés

Leggyakrabban olyan esetekben fordul elő, amikor egy külföldi vállalat a magyar leányvállalathoz, vagy valamilyen kapcsolt vállalakozáshoz kirendel egy dolgozót, akinek a szaktudásával, vagy tapasztalatával rendelkező ember nem dolgozik a magyar cégnél.

Ez is határozott időre szól, viszont ilyenkor már általában a két fél, vagyis a dolgozó és a foglalkoztató megegyeznek, így nem kiküldésről van szó. Ráadásul kirendelésnél lehetőség van a jogválasztásra, el lehet dönteni, hogy a dolgozóval kapcsolatos kérdésekre a magyar vagy a küldő országbeli jog fog vonatkozni.

A két munkaadó között általában megosztásra kerülnek a dolgozóval kapcsolatos költségek, viszont ez még mindig nem jelenti, hogy önálló jogviszony jön létre a magyar vállalkozással, az alkalmazott munkaviszonya továbbra is a külföldi céggel áll fent.

Munkaerő kölcsönzés

Sokszor előfordul, hogy külföldi cég kölcsönöz Magyarországra magyar cégnek alkalmazottat. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy az adott országban milyen szabályok vonatkoznak a munkaerő kölcsönzésre, és a magyarral összehasonlítva nem lehet kedvezőtlenebb a dolgozóra nézve, vagyis minimum a magyarnak megfelelő feltételeket lehet csak alkalmazni.

A felsorolt esetekben az egyik legfontosabb lépés a magyar cég szempontjából, hogy az összes aláírt megállapodásról szülessen egy magyar fordítás, amivel a hatóságoknak bizonyítani lehet a dolgozó jogviszonyát. Ezzel el lehet kerülni egy olyan problémát, hogy a nem magyar nyelven, és nem magyar logikával felépített szerződést a hatóságok félrefordítsák, vagy félreértelmezzék. Ugyanis nincs kizárva, hogy egy szerződést úgy értelmeznek, hogy a dolgozó után itthon kéne adózni, és nem külföldön, ami után komoly adóhiány és bírság megállapítására kerülhet sor.

Kötelező magyar normák, amiket be kell tartani

Annak ellenére, hogy melyik ország jogát választotta a két fél követendőnek, vannak olyan magyar szabályok, amit mindenképpen be kell tartani. Vagyis meg kell vizsgálni, hogy az adott kérdésben melyik ország joga a kedvezőbb a dolgozó szempontjából, és azt kell figyelembe venni. Ilyen többek között a maximális munkaidő, és a minimális pihenőidő betartása, a minimális éves szabadság meghatározása.

A Magyarországon dolgozó külföldiek ráadásul minden esetben megkapják az éppen akkor érvényes minimálbér összegét. Vagyis ha olyan országból jönnek, ahol ez lényegesen alacsonyabb, akkor nagy örömet okozhat nekik a szabályrendszer. A munkabiztonsági szabályokat szintén kötelesek betartani és tilos a diszkrimináció is.

Ezektől a szabályoktól a munkavállaló terhére eltérni nem szabad. Vagyis ha abban az országban, ahonnan az új munkatárs származik, 40 nap az éves rendes szabadság, akkor azt köteles kiadni a munkaadó.

Forrás:  Pénzcentrum.hu - 2007. november 12.

www.penzcentrum.hu