Kizárólag a munkahelytől távol, elektronikus eszköz – számítógép – segítségével végzett tevékenység távmunka, melynek végeredményét infokommunikációs – (internet) – csatornán küldi munkaadójának a munkavállaló – így definiálta lapunk kérésére a távmunkát Bihary Pál, a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ igazgatója. Az intézményt 1993-ban alapította a Munkaügyi Minisztérium és a Fővárosi Önkormányzat, ma a Szociális és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményeként működnek az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részeként.

 

A központ tagja az ország kilenc regionális képző központjából álló hálózatnak, és 

 az a céljuk, hogy a hazai, ezen belül is kiemelten a közép-magyarországi régió

 foglalkoztatási gondjait képzéssel, átképzéssel és távmunkával oldják meg.

 Bihary Pál felsorolta ennek az atipikus foglalkoztatási formának más feltételeit is.

 A számítógépes munkavégzés mellett fontos, hogy ne a munkahelyen történjen a

 foglalkoztatás, hanem például a munkavállaló otthonában vagy teleházban.  Bár

 sokan a gyöngyfűzést és más hasonló tevékenységet is távmunkának vélnek, az

 otthon végzett bedolgozói tevékenységeket nem lehet ebbe a körbe sorolni, és azt

 sem, ha a munkavállaló számítógép és telefon segítségével ugyan, de a munkahelyén dolgozik.

Foglalkozások

A távmunka elsősorban a képzettségi skála két oldalán lévő munkavállalóknak nyújthat megoldást, a magasan kvalifikáltak és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők foglalkoztatásában jelenthet könnyítést.

Elsősorban a szellemi szabad­- foglalkozást végzők, kutatók, fejlesztők, tervezők, számítástechnikai szakemberek dol­- goznak cégüktől távol, de több olyan informatikai jellegű munkavégzés is van, amelyet ebben a formában lehet végezni. Ilyen egyebek mellett a szoftverfejlesztés. A közgazdasági szakterületnek is, ezen belül a könyvelési munkáknak is egy sor eleme végezhető távmunkában. A fordításokkal kapcsolatos tevékenységek is megoldhatók otthonról. Megemlíthető a háttér office, a call center munkák is, valamint a különféle help deskek is.

A nagyvárosok mellett a hátrányos munkaerő-piaci hely- zetben lévő térségben élők is képzettségüknek megfelelő munkához juthatnak, és nem kell egy több száz kilométerre működő munkahelyért elhagyni otthonukat abban az esetben, ha a munkavégzés lakásukból is megoldható.

A gyermeküket egyedül nevelő anyák vagy a szüleiket ápoló családtagok is választhatják ezt a lehetőséget. Bihary Pál hangsúlyozta, hogy a felsorolt lehetőségek és munkavégzések a képzett, kvalifikált emberekről szóltak. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek inkább a digitalizációs programokban vehetnek részt, melynek keretében több – várhatóan – tízezer munkavállaló dolgozhat majd otthonában. Az állami hivatalok, például a földhivatalok, önkormányzatok papírdokumentumainak digitalizálása megkezdődött, a szkennerezés utáni címkézés alacsonyabb felkészültséggel is elvégezhető.

Megtakarítás

A 2002-ben kiadott Európai Távmunka Megállapodás 12 pontja alapján rögzítették a Munka törvénykönyvében távmunka szabályait. Magyarországon 2003-ig 40-50 ezer távmunkás volt, ma 80-100 000 fölött dolgoznak ebben a foglalkoztatási formában. A dinamikus fejlődés elsősorban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Távmunka Tanácsa által szorgalmazott pályázatainak köszönhető. A szervezet elsősorban a munkaadókat megszólítva és nem utolsó sorban a munkavállalókat informálva konferenciákat szervez, információs anyagokat publikál, oktatási anyagokat és népszerűsítő filmeket készít a távmunkaismeretek elterjesztéséhez. Bihary Pál szerint ugyanis szükség van arra, hogy a foglalkoztatók minél szélesebb körben megismerjék a technikai és az üzletviteli előnyeit. Kimutatható ugyanis, hogy távmunkások alkalmazásával jelentős megtakarítással számolhatnak a munkáltatók.

A jelenleginél több munkavállaló dolgozna szívesen otthon, a munkaadók többségének gondolkodásmódja azonban még konzervatív, ragaszkodnak a hagyományos foglalkoztatási formákhoz. Bihary Pál irracionálisnak tartja, hogy százezrek utaznak a fővárosban lakóhelyük­től a munkahelyig azért, hogy a cégnél kizárólag számítógépen dolgozzanak, miközben a mai technika fejlettsége nemcsak a számítógépen való munkát teszi lehetővé, hanem az egymással kapcsolatban állók akár láthatják, hallhatják is egymást (Skype, Messenger stb.).

Pályázatok

A távmunka elterjesztésében elkötelezett a munkaügyi tárca. Pályázatainknál kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást nyújt a távmunkahelyeket kialakító vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények munkáltatóinak. A bértámogatás összege minden távmunkás-munkahely esetében hat hónapig fedezi a távmunkás bruttó munkabérét, de legfeljebb 70 ezer forint igényelhető munkavállalónként havonta. A képzési támogatás összege egyszeri bruttó 50 ezer forint, mely akkor sem lehet több, ha az egy főre eső képzés költsége ennél magasabb.

Bihary Pál meg van győződve arról, hogy a távmunka belátható időn belül forradalmi változásokat fog hozni a foglalkoztatásban, a munka világában.

Bizonytalan cégvezetők

Kádár Miklós, az évek óta távmunkában dolgoztató Netgral cég ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy bár a távmunkáról elterjedt, hogy a megváltozott képességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási formája, valójában a magasan képzett, általában számítástechnikai eszközzel dolgozó szenior munkavállaló az ideális alkalmazott, aki a héten egy-két nap otthonában végzi el a feladatát, a többi napon pedig bejár a munkahelyére. Ő is kifejtette, hogy az állást keresők szívesen dolgoznának otthonról, de úgy tapasztalta, a munkáltatók egyelőre idegenkednek tőle. Cége korábban próbálkozott munkaerő-közvetítéssel, de a 40 ezer munkát kereső regisztrációjával szemben csupán néhány tucat munkáltató jelentkezett, közülük is többen ügynöki tevékenységhez kerestek jelentkezőket. Ez is jelzi – mondta –, hogy a foglalkoztatók többsége nem ismeri a távmunkás munkaformát, és annak – egyébként már jól körvonalazott – jogi szabályozásával sincsenek tisztában.