A fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek integrációja a kezdeti nehézségek után lassan ugyan, de megkezdődött – fogalmazott lapunknak Lechnerné Vadász Judit. A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal rehabilitációs szakértője a rendszerváltás előtti, az azt követő és a jelenlegi változásokat, folyamatokat ismertette. Elmondta, hogy a nyolcvanas évek végéig a fogyatékos munkavállalók a nagyvállalatoknál dolgoztak, és bár nem feltétlenül képességeiknek megfelelő munkakörben alkalmazták őket, de biztos jövedelmük volt, így egzisztenciálisan nem kerültek veszélybe. A rendszerváltást követően viszont elveszett legalább másfél millió munkahely, a sérültek kiszorultak a munkaerőpiacról, a legtöbben a szociá­lis vagy nyugdíjszerű ellátást választották. A hirtelen drasztikusan megugrott munkanélküliség miatt ez a megoldás az államnak sem volt ellenére, és a munkáltatók sem ragaszkodtak a kevesebb gazdasági hasznot termelő fogyatékkal élőkhöz, hiszen őket nem lehetett például túlóráztatni.

1996-tól azonban megindult a verseny a sérültekért, sok foglalkoztató üzleti hasznot látott alkalmazásukban. Akkortól ugyanis normatív támogatásra volt jogosult az, aki 20 főnél több megváltozott munkaképességűt foglalkoztatott, sőt a minden- kori minimálbér 135 százalékát is megkapta állami támogatásként minden egyes alkalmazottja után az a munkáltató, aki legalább 60 százalékban sérülttel dolgoztatott. A betegség, sérülés foka nem számított, és az sem, milyen munkát végeztet, csak a létszám volt a fontos. A rendkívül előnyös állami támogatás hatására egyre több visszássággal lehetett találkozni, nagyon sokan kihasználták a megváltozott munkaképességű munkavállalókat.

Az Európai Unióhoz csatlakozás azonban kötelező változást jelentett, a közösség ugyanis kijelentette, a dotáció nem egyeztethető össze a versenyszabályokkal. A kormánynak 2006. december 31-ig kellett kidolgozni az új támogatási rendszert, amely egyben megszüntette a méltánytalan haszonszerzést. A jelentős változáshoz azonban átmeneti időt biztosított a kormány, a módosított támogatási szabályok 2005 szeptemberében megjelentek.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók ma már csak akkreditációs tanúsítvány birtokában kaphatnak támogatást. Az akkreditáció telephelyenként történik, melyet a Munka Törvénykönyve szerinti munka­adó kérhet. A bértámogatás a kifizetett munkabér és közterhei arányában – annak 40-100 százalékáig – adható annak, aki legalább 50 százalékos munka­képesség-változásról orvos szak- értői igazolással rendelkező munkavállaló munkaképességének megfelelő munkahelyi környezetet, munkaszervezést biztosít, és a szigorú munkaügyi, munkavédelmi szabályokat betartja. A támogatás mértéke a munkakör képzettségi igénye szerint eltérhet.

 

1996-tól azonban megindult a verseny a sérültekért, sok foglalkoztató üzleti hasznot látott alkalmazásukban. Akkortól ugyanis normatív támogatásra volt jogosult az, aki 20 főnél több megváltozott munkaképességűt foglalkoztatott, sőt a minden- kori minimálbér 135 százalékát is megkapta állami támogatásként minden egyes alkalmazottja után az a munkáltató, aki legalább 60 százalékban sérülttel dolgoztatott. A betegség, sérülés foka nem számított, és az sem, milyen munkát végeztet, csak a létszám volt a fontos. A rendkívül előnyös állami támogatás hatására egyre több visszássággal lehetett találkozni, nagyon sokan kihasználták a megváltozott munkaképességű munkavállalókat.

Az Európai Unióhoz csatlakozás azonban kötelező változást jelentett, a közösség ugyanis kijelentette, a dotáció nem egyeztethető össze a versenyszabályokkal. A kormánynak 2006. december 31-ig kellett kidolgozni az új támogatási rendszert, amely egyben megszüntette a méltánytalan haszonszerzést. A jelentős változáshoz azonban átmeneti időt biztosított a kormány, a módosított támogatási szabályok 2005 szeptemberében megjelentek.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatók ma már csak akkreditációs tanúsítvány birtokában kaphatnak támogatást. Az akkreditáció telephelyenként történik, melyet a Munka Törvénykönyve szerinti munka­adó kérhet. A bértámogatás a kifizetett munkabér és közterhei arányában – annak 40-100 százalékáig – adható annak, aki legalább 50 százalékos munka­képesség-változásról orvos szak- értői igazolással rendelkező munkavállaló munkaképességének megfelelő munkahelyi környezetet, munkaszervezést biztosít, és a szigorú munkaügyi, munkavédelmi szabályokat betartja. A támogatás mértéke a munkakör képzettségi igénye szerint eltérhet.

*

A vakok és gyengénlátók foglalkoztatása az egyik legnehezebb feladat. Nagy segítség ugyan a felolvasó program elterjedése, annak segítségével széles körben képesek tájékozódni a nem látók, néhány munkakör ezzel a lehetőséggel nyílt meg számukra. Mégis, kevés piaci szakmában tudnak részt venni. Képzésük ugyanis általában hagyományosan a vakok iskolájában történik, ahol elsősorban kézművestechnikákra oktatják őket. Csakhogy ez a szakmacsoport a gazdaságban leépülőben van, kevés igény van az ilyenfajta tevékenységre, vagyis egzisztenciális csapdába kerülnek az érintettek. Más alternatíva viszont nem igazán van számukra. Ilyen lehetőség például a masszőr képesítés megszerzése. Kitörési lehetőségük csak a szellemi területekre képesítést szerzőknek, főként az értelmiségieknek van, a felső­fokú oktatás nagy lehetőség számukra.

*

A siketek a legzártabb közösség, legtöbben zárkózottan, a saját társaik között élnek. Nagy segítséget jelent számukra az internet, az SMS küldésére is alkalmas telefon, hiszen önállóan intézhetik ügyeiket, és távmunkában is dolgozhatnak. Kommunikációjuk viszont nem egységes, sokan nem ismerik közülük a jelnyelvet, mások csak ezen a nyelven kommunikálnak. Az integrált iskolai képzés oldhatná bezártságukat és segítené későbbi integrált foglalkoztatásukat.

A nagyothallók számára az integrált foglalkoztatás lehetőségét az indukciós erősítés, ennek egyéni és csoportos változata megteremti, de nem eléggé ismert ez a lehetőség.

*

Az értelmi fogyatékosok foglalkoztatására készült a legtöbb innovatív program, több a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésüket segíti, ezek eredményeképpen ma már vannak nagyobb cégek, melyek kifejezetten keresik őket. Számukra nagyon fontos az információk egyszerű, érthető átadása. Egy program keretében készült egy kiadvány, amely a legfontosabb munkavállalással kapcsolatos jogi tudnivalót foglalja össze. Ezt az alulképzett vagy tartósan munkanélküli emberek is szívesen forgatják.