Kevesen tartják méltányosnak a fizetést, de munkakörülményeikkel elégedettebbek az unió átlagánál a magyar munkavállalók - derül ki az Európai Munkakörülmény Felmérésből. Az Eurofound több mint száz kérdésben szondázta 30 ország 31 ezer munkavállalóját.

- Kiderült, hogy a magyarországi munkahelyeken a tempót jellemzően a főnökök diktálják - mondja Jorma Karppinen, az Eurofound igazgatója. Ezzel szemben Ausztriában például a válaszadók 70 százaléka mondta, hogy az intenzitás a megrendelők elvárásaihoz igazodik.

A magyar munkavállalók az új kelet-európai tagállamok dolgozóihoz képest elégedettebbek a munkahelyi feltételekkel - kevesebb stresszről, fáradtságról számoltak be, mint akár szlovén, akár lengyel társaik. Stabilabb talajt éreznek lábuk alatt, mint a volt keleti tömb más tagállamaiban dolgozók, de hazánkkal együtt az összes új tagországban sokkal inkább tartanak az elbocsátástól, mint a régiekben.

Az összehasonlítás szerint a magyar válaszadók mindöszsze 18 százaléka tartja megfelelőnek a fizetését, míg az unió régi 15 tagállamában a kérdezettek majdnem fele elégedett a hó végén érkező öszszeggel. Érdekes adat, hogy a hazai bérek töredékét kereső román munkavállalók közel negyede mondta azt, hogy jónak tartja a fizetését. A válaszok tükrében nálunk a munkahelyi előmenetellel is gondok vannak, hiszen a régi uniós országokban a dolgozók 33 százaléka bízik abban, hogy később feljebb léphetnek a ranglétrán, míg ez az arány nálunk ugyancsak 18 százalék.

A munkahelyi szolidaritás tekintetében viszont az élbolyba tartozunk. Tízből nyolc magyar munkavállaló bízik abban, hogy bármikor segítséget várhat főnökétől, vagy munkatársaitól, ha elakad a munkában. Az uniós átlag ennél jócskán rosszabb, a 27 országban a kimutatás szerint a dolgozók csak alig több mint fele számíthat segítő kezekre a munkahelyén.

- Magyarországon még mindig nem honosodtak meg a munkaszervezés korszerű módszere - mondta Greet Vermeylen, a kutatás vezetője. A távmunka és a részidős munka alkalmazásában például a lengyelek is jócskán megelőzik a magyarokat. A régi, fejlettebb uniós országokban a munkavállalók fele dolgozik jórészt a számítógép mellett, míg Magyarországon ez a szám csak a 30 százalékot közelíti. (Dániában például a farmerkedéshez is számítógépes szakvizsgát kell tenni.)

Az ország a sor végén kullog a cégek által fizetett képzésekben és a szakmai kompetencia fejlesztésében is. Az élethosszig tanulás támogatásában a legtöbb tagállam megelőz minket.

A magyar cégeknél a közvetlen munkahelyi felettesek egyharmada nő. Ez az arány magasabb, mint a legtöbb EU országban, s még a svédországi átlagtól is csak néhány százalékkal marad el.

Forrás: Népszabadság • Kiss Gergely   • 2007. október 9.

www.nol.hu