Hat magyar jogi szakember  javaslatai a munka törvénykönyve módosításáról. 

A 15 főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél független munkaügyi vizsgálat bevezetését javasolja hat magyar jogi szakember. A munkaügyi auditorok megbízási jogviszonyban állnának a vállalatokkal, feladatuk az lenne, hogy ellenőrizzék, az adott vállalkozás betartja-e a hatályos munkajogi szabályokat, illetve a dolgozói panaszokat is – anonim módon – ők vizsgálnák ki. A könyvvizsgáló cégekhez hasonlóan működne, s várhatóan megérné a hazai vállalkozásoknak, hiszen a feltárt és korrigált szabálytalanságok miatt nem bírságolhatna a hatóság, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF).

Berke Gyula docens, Kiss György tanszékvezető egyetemi tanár, Lőrincz György, Pál Lajos, Pethő Róbert ügyvéd, valamint Horváth István, a munkaügyi tárca jogi főosztályának a vezetője korántsem csak ezt javasolta a munka törvénykönyve (Mtk.) új koncepciójának megalkotásakor. Magyarország hat legjobb munkajogi szakértőjét a kormányzat kérte fel a reformfeladatra. A Világgazdaság birtokában lévő szakanyag alapján az új Mtk. jóval életszerűbb lenne, figyelembe venné a munka világában az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásokat, többek között azt, hogy a dolgozók közül sokan már nem a termelő nagyüzemek, hanem a szolgáltatói szektorban működő kis- és középvállalkozások alkalmazottai. A javaslat továbbra is a munkavállalók szociális és egészségvédelmét helyezi a középpontba, így különösen tekintettel van a tisztességes bérre, a munkaviszony védelmére, ám a foglalkoztatás új igényeire és jóval rugalmasabbá tételére is.

Az új Mtk. a foglalkoztatók érdekeit is figyelembe venné, ám továbbra is munkavállaló-barát maradna. Egyszerűsítenék a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének a szabályozását. A cégeknek ma indokolniuk kell, miért bocsátják el dolgozóikat, a későbbiekben ez alól a kisfoglalkoztatók mentesülnének. A felmondólevél mellé kártérítést kellene fizetniük, például egyévi munkaviszony után egyhavi átlagkeresetet.

Az új Mtk. rendelkezései úgynevezett magánjogi szemléletű, kódexben történő szabályozást jelentenének. Vagyis a közjogi, például az országos érdekegyeztetés szabályai nem kerülhetnek bele, s a szakszervezetekre, az üzemi tanácsokra vonatkozó rendelkezések sem.

A hat jogi szakember tavaly novemberben elkészítette az új Mtk.-t. Novemberben tárgyalta volna az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága, ám egyelőre lekerült a napirendről. Pedig a törvénykönyv megérett a változtatásra; ezt jól bizonyítja, hogy a törvényt 1992-es nagy reformja óta több mint ötvenszer módosította az Országgyűlés. Nemegyszer azért, mert a szabályok alkotmányos jogokat sértettek.

Fontosabb területek, tervek

I. Felmondás
– Nem változik az, hogy a szülési szabadság és a gyermek nevelésére, gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság, valamint az üzemi balesettel, foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos keresőképtelenség ideje alatt nem lehet elküldeni a dolgozót, de egyéb betegség alatt a rendes felmondás közölhető lenne úgy, hogy a felmondási idő csak a dolgozó munkaképes állapotának a visszanyerése után kezdődhet.
– A felmondási idő jelenlegi maximum egy évét az új Mtk. megalkotói a felére csökkentenék, megakadályozandó, hogy a nagyobb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkező munkavállalók indokolatlan kifizetésekhez jussanak.
II. Végkielégítés
– Felülvizsgálják a végkielégítésre vonatkozó rendelkezést: ha a felmondás a dolgozó magatartásával, képességével függ össze, akkor nem feltétlenül illeti meg a törvény biztosította végkielégítés.
III. Csoportos létszámcsökkentés
– Bevezetnék a szociálisan indokolt munkáltatói felmondást: a dolgozók életkörülményeit megvizsgálva (életkor, szolgálati idő, eltartási kötelezettség, anyagi helyzet) lehetne csak elbocsátásukat kezdeményezni. Az ilyen típusú felmondás esetén ha a cég a működési körhöz tartozó indok miatt rendes felmondással küldi el a dolgozóit, a munkaadó köteles lenne konzultálni az üzemi tanáccsal. Ha ezt elmulasztja, akkor semmis a rendes felmondás.
IV. Vezető, bizalmi állást betöltő munkatársak
– A vezető állást betöltőknél a felelősségüket az általánoshoz képest szigorúbban rendeznék, és az új Mtk. határozná meg a vezető pozíciójukkal összeférhetetlen munkavégzést, illetve gazdasági tevékenységet.
– A bizalmi pozícióban dolgozók munkajogi helyzete hasonlítana a vezető állásúakéhoz, és jóval kisebb védelmet biztosító szabályok vonatkoznának rájuk, feltéve, ha bérezésük eléri a mindenkori minimálbér tízszeresét.
V. Néhány további terület, amelyet (újra)szabályoznának
– Versenytilalmi megállapodás
– A munkaviszony megszűnését követő titoktartási kötelezettség
– A prémium, a személyi alapbér és a teljesítménybérezés összehangolása
– Enyhítenék a munkaerő-kölcsönzés és a távmunka szabályozását

Forrás: Világgazdaság online

www.vg.hu