FőoldalTagjainkCsatlakozásEseményekFórumokGY.I.K.HírrovatokJogszabályok

Főmenü

A SZÖVETSÉG
MUNKACSOPORTOK
MUNKAADÓKNAK
MUNKAVÁLLALÓKNAK
TÁVMUNKA TUDÁSBÁZIS
TÁVMUNKA MEGOLDÁSOK
HÍRROVATOK
PUBLIKÁCIÓK
FEKETE LISTA

Felhaszn. menü

Hírlevél archívum
Távmunka ismeretek

Szakmaipartner

Távmunka Tanács

Szavazás

Milyen eseményeken venne szívesen részt?
 

Hírlevél rendelés






Akik olvasnak

Nincs online felhasználó
Home arrow HR Hírrovat arrow Távmunka Hír arrow IT-szektor és távmunka
IT-szektor és távmunka PDF Nyomtatás E-mail

 

Az informatikai – IT-szektorhoz kötődő – szakmák a jól fizető foglalkozások közé tartoznak. Ez a fajta munka rugalmas személyiséget – és gyakran rugalmas időbeosztást –, tanulási készséget és önálló munkára való képességet kíván.

 

 

Ren­ge­teg félreértés, tévhit kering a távmunkával kapcsolatban. Sok munkavégző gondolja, hogy ez valamiféle konkrét munka. Nem, ez egy munkavégzési forma, amelyhez eszközök és szakirányú végzettség szükséges. Az internet térhódításával a távmunka gyors, hatékony, olcsó és rugalmas – bizonyos munkakörökben éppen erre van szükség. Vannak olyan munkák, amelyek esetében nincs szükség a személyes jelenlétre, ezért otthonról, információs pontokról, mobil munkavégzés esetében akár egy laptop és mobilinternet-összeköttetés segítségével gyakorlatilag bárhonnan végezhetők. Egyes „munkahelyek” már nem is léteznek fizikai valójukban, hanem virtuálisan vannak jelen a világhálón. Termé­szetesen ilyenkor a munkaidő is elveszíti a korábban megszokott jelentését, hisz a munkavállaló maga osztja be az idejét.   

Tavalyi felmérés

Az informatikusok átlagosan nettó 226 ezer forintot keresnek. Budapesten 53 százalékkal magasabbak a keresetek, a nők bérhátránya pedig 12 százalék – derül ki a Netaka­démia Oktatóközpont hatezer inforrmatikus körében végzett internetes felméréséből, amelyet a jobpilot.hu közölt. Egy szoftverfejlesztő informatikus bruttó alapbére tavaly 340 ezer forint volt átlagban; négyéves tapasztalattal ez már megközelítette a 400 ezer forintot.

Interjúnk Csapó Idával, a Magyar Internetező Nők Egyesületének elnökével


Mikor jött létre az egye­sület?
– Én magam 1997-től internetezem, az egyesületet 2001-ben hoztuk létre. Az volt a cél, hogy csök­kent­sük a nőkben az informatika iránti elutasítást, és hozzunk létre új közösségi tereket a nők számára. Akkoriban mindössze 42 százalék volt az internetező között a nők aránya, ma ez közel 48 százalék.

Kik interneteznek inkább a nők közül?
– A számok azt mutat­ják, hogy a 15 év alattiak körében több a lány, a középiskolások között egyenlő az arány, míg a fiataloknál több a férfi, ami azt jelenti, hogy főleg otthon lényegesen több férfi internetezik a szabadidejében. Máig igaz az, hogy a nők kevésbé használják szórakozásra a világhálót, sokkal koncentráltabban, célirányos módon bön­gésznek – mert kevesebb az idejük.

Állást is keresnek?

– Igen, egyre többen. Nekünk van egy e-vállalkozó programunk, de egy zártkörű levelezőlistánk is, ebben is sokan fordulnak a másikhoz állás­ügyben tanácsért. Az biztos, hogy az informatika világa még mindig férfi­központú, a végzett programozók közt 15-20 százalék a nők aránya, az alkalmazásban lévőknél még ennél is kevesebb. Pedig kiváló programozók lehetnek belőlük is.

Önök milyen projektekkel igyekeznek közelebb hozni a nőket az internethez?
– Könyveket adunk ki, tanfolyamokat indítunk, célunk az, hogy a nők profi felhasználók legyenek. Van országos oktatóhálózatunk, sok helyre pályázunk, most lesz két EU-s pénzből finanszírozott
HEFOP-projektünk. Bein­dult a NőTárs Alapítvány is, távlati célként azt fogalmaztuk meg, hogy a nők alkotó, kreatív részesei legyenek az informatika világának.  

 

Forrás: Metro

www.metro.hu  

 

 
< Előző   Következő >

Bejelentkezés

Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement