|
Az uniós forrás biztos, egyelőre mégsem lehet tudni, milyen munkakörben és kik foglalkoztatnák távmunkában a hátrányos helyzetű munkavállalókat. Az összesen 30 ezer állást kereső elhelyezkedésére elegendő támogatásból ősztől többek között a kismamák és az alacsony iskolai végzettségűek, jövő évtől pedig a megváltozott munkaképességűek otthoni foglalkoztatása valósulhatna meg.
Egyelőre nincs konkrét elképzelés arról, milyen távmunkás munkakörben dolgozhatnának azok a hátrányos helyzetű munkavállalók, akiknek a foglalkoztatását az unió segíti. A héten Lamperth Mónika munkaügyi miniszter bejelentette: ősztől két éven át 26 milliárd forintból 20 ezer, gyesről, gyedről visszatérő, alacsony iskolai végzettségű, pályakezdő és 50 éven felüli állást kereső távmunkában foglalkoztatását támogatják, a jövő évtől pedig 16 milliárd forintos keretből 10 ezer megváltozott munkaképességű munkához jutását segítik uniós forrásból. Egyelőre csak annyit sikerült megtudnunk, a közigazgatásban sok a digitalizálási teendő, esetleg ebben vállalhatnának szerepet a jelentkezők. Más foglalkoztatóról nincs tudomásunk, a pályázatokat csak később írja ki nekik a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központ. A munkáltatók vélhetően fél évig adó- és járuléktámogatásra számíthatnak, cserébe további fél évig továbbfoglalkoztatási kötelezettséget vállalnak, de biztosat egyelőre nem lehet tudni. Képes János irodavezető lapunknak azt mondta, a munkaügyi központokban érdeklődhetnek majd a munkára jelentkezők, alapvető feltételként pedig megemlítette a minimális számítógépes ismeretet, internethasználatot.
Kádár Miklós, az évek óta távmunkában dolgoztató Netgral cég ügyvezetője szerint bár a távmunkáról elterjedt, hogy a megváltozott képességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási formája, valójában a magasan képzett, általában számítástechnikai eszközzel dolgozó szenior munkavállaló az ideális alkalmazott, aki a héten egy-két nap otthonában végzi el a feladatát, a többi napon pedig bejár a munkahelyére. Sokan tévesen azt gondolják – mondta –, hogy a gyöngyválogatás vagy az ügynöki munka is távmunka. Kifejtette azt is, hogy az állást keresők szívesen dolgoznának otthonról, de úgy tapasztalta, a munkáltatók egyelőre idegenkednek tőle. Cége korábban próbálkozott munkaerő-közvetítéssel, de a 40 ezer munkát kereső regisztrációjával szemben csupán néhány tucat munkáltató jelentkezett, közülük is többen ügynöki tevékenységhez kerestek jelentkezőket. Ez is jelzi – mondta –, hogy a foglalkoztatók többsége nem ismeri a távmunkás munkaformát, és annak – egyébként már jól körvonalazott – jogi szabályozásával sincsenek tisztában.
A szociális tárca szerint Magyarországon egyelőre a munkavállalók négy százaléka dolgozik távmunkában – mintegy 140-150 ezren –, szemben az unió 13 százalékos arányával. Hazánkban a távmunka elterjedésében korlátot jelent az internet-hozzáférés. Közép-Magyarországon 100 háztartásból 24-ben van internet-hozzáférés, a Dél-Dunántúlon 100 háztartásból 12-ben. Az otthoni számítógépes munka népszerűsítéséhez korábban az informatikai tárcával közösen kiírt pályázatukon számítógép-vásárláshoz, internethasználathoz nyerhettek támogatást a munkaadók, ma elterjedtebb, hogy átvállalják a bért és a járulékokat, valamint képzési költségeket fizetnek a pályázóknak. Míg 2004-ben az intézményektől érkezett pályázatok az összesnek csak hat százalékát tették ki, mára ez az arány 29-re emelkedett. Összesen 175-féle szakmában 3048 új távmunkahely jött létre az elmúlt években. Forrás: Népszava Online - 2007. szept 22. Muhari Judit |