Válaszul a krónikus szakemberhiányra a német kormány megnyitja Európa legnagyobb gazdaságát a frissen csatlakozott 12 új tagállam egyes műszaki végzettségű munkavállalói előtt.

A terveknek megfelelően a német vállalatok novembertől anélkül vehetnek fel mérnököket a keleti országokból, hogy a német jelentkezőket előnyben kellene részesíteniük. Ezen túlmenően azon külföldi diákok, akik Németországban végeztek, 12 hónapon át kereshetnek munkát.

A döntés értelmében villamos- és gépészmérnöki pozíciókat a 12 új tagállam, így Magyarország munkavállalóival is fel lehet tölteni anélkül, hogy előtte azt német jelentkezőknek kelljen meghirdetni, majd a keresés sikertelenségét a hivatalok előtt bemutatni. Ezáltal leegyszerűsödik és felgyorsul a munkavállalás a német gazdaságban. A lépés mögött a sokat vitatott szakemberhiány áll: vállalatok és elemzők egybehangzóan állítják, hogy már makroszintű gazdasági kiesést okoznak a magas képzettséget igénylő betöltetlen állások, miközben a protekcionista-populista hangok a munkanélküli németek tömegére mutatnak.

A német munkaügyi hivatal, az Arbeits Agentur adatai alapján 2007 júniusára egy év alatt 30 százalékkal csökkent a munkanélküli informatikusok száma, miközben összességében 20 százalékkal emelkedett a regisztrált betöltetlen állások száma. A munkaerőpiac célzott megnyitása ugyanakkor nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő számban vonzza az ország magához a szakembereket, véli a kormányzat. Emiatt egy bizottságot hoznak létre, melynek feladata a munkaerőpiac tanulmányozása, előrejelzése 2-3 éves távon, valamint a szakképzett munkaerő importjához javasolt feltételek kidolgozása. Az uniós szabályozás értelmében a munkaerőpiacokat 2011-ig mindenhol teljesen meg kell nyitni.

A német ICT-ipari szereplőket tömörítő Bitkom legfrissebb becslése szerint Németországban csak az IT-szektor

25-28 ezer állást képtelen feltölteni, míg további szektorokban összesen legalább további 10 ezer informatikai szakemberre lenne szükség. A szervezet egyik nemrég készült felmérése alapján a válaszadó cégek 59 százaléka vélte úgy, hogy a megfelelően képzett alkalmazottak hiányának mértéke már gátolja az üzleti tevékenységet, ami a 2001 óta folyó kutatás történetének legmagasabb értéke. A munkavállalási lehetőség mellett azonban a letelepedési feltételeken is lazítani kellene, ugyanis ehhez jelenleg évi 85 ezer eurós bérszint a minimum, ami sok pozícióban irreálisan magas.