A szakmában a jó hírnév többet ér, mint az egyetemi diploma

  Webfejlesztő bárkiből lehet, aki képes temérdek időt és energiát áldozni az önképzésre.

Az egyetemi végzettség biztos alapot jelent, de nem pótolja a magánszorgalommal megszerzett tudást. A gyakorlati webfejlesztés terén a hazai oktatás le van maradva a fejlett országokhoz képest.

nternetes honlapot rengeteg amatőr programozó készít, de igazán jó webfejlesztő kevés akad. Ahhoz, hogy ebből a szakmából meg lehessen élni, komolyabb szoftver- és hardverismeret, valamint az internet és a webes technológiák alapos ismeretére van szükséges. El kell sajátítani a programozói logikát, továbbá elengedhetetlen a kreativitás és a szépérzék.

A webfejlesztő olyan szakember, aki az internetes honlapok tervezésével, kivitelezésével és fenntartásával foglalkozik. A webfejlesztés a programozói szakma alterülete, az informatikán belül önálló szakmának számít, de erősen specializálódott, így ezen belül is több munkakör létezik. A webmaster honlap-karbantartó munkát végez, a webdesigner tevékenység grafikusi és ergonómiai tudást igényel, míg a webprogramozó a különféle programnyelvek és megjelenést leíró nyelvek (HTML, CSS) alkalmazásával foglalkozik.

A felsőoktatási intézményekben vagy a jobb tanfolyamokon szerzett tudás megfelelő alapozást jelent, de a magas szintű munkához legalább 3-4 éves kitartó önképzés szükséges. Az elszántabbak időnként akár napi 15-20 órát is a honlapok és a programnyelvek tanulmányozásával töltenek. Az informatikus szleng szerint "monitorarcúvá" kell válni ahhoz, hogy valaki gyakorlott webfejlesztő lehessen.

A felsőoktatás segíti az alapelvek megértését, amelyeket autodidaktaként jóval tovább tart elsajátítani. Az országban egyedül a Kecskeméti Főiskola GAMF karán lehet fölvenni hálózati adminisztráció és webfejlesztés szakirányt. A többi főiskolán, például a BMF-en megszerezhető tudásnak, a szakma művelői szerint lényegesen kevesebb gyakorlati haszna van.

A hazai egyetemeken még nem létezik webfejlesztő szak, de a nagyobb intézmények közül több is oktatja a webes programozás elméleti és gyakorlati alapjait. Az ELTE programozó informatikus szakán például az első években kizárólag elméleti tárgyakat, így mátrixokat, lineáris algebrát és függvény analízist oktatnak, a számítógép előtti tanulásra csak az iskola utolsó éveiben kerül sor.

A BME műszaki informatikus szakán a programozás mellett elektrotechnikai tárgyakat is tanítanak, ami nehezíti a tanulást azok számára, akik főként a web iránt érdeklődnek.

Az egyetemi diploma jó ajánlólevél az informatikai cégeknél. Ugyanakkor a szakmában erősen megoszlanak a vélemények arról, hogy a webfejlesztéshez valóban szükség van-e az elmélyült analitikai, vagy épp mérnöki ismeretekre.

Bártházi András webfejlesztő, a Wish Internet Consulting ügyvezető igazgatója szerint az alapos háttértudás mellett fontos az önálló gondolkodás és a naprakészség is, mivel gyakorta heti rendszerességgel jelennek meg új webes trükkök és technológiák. Ha ezeket valaki nem követi, tudása könnyen idejét múlttá válik.

Bártházi Andrást előző munkahelyére a hírneve és a referenciái alapján vették fel dolgozni, állásinterjú nélkül. Tapasztalata szerint a produktum és az ismertség többet számít a végzettségnél. Például előnyre tehet szert az, aki szakmai blogot készít.

Véleménye az, hogy a hazai webfejlesztőképzés még gyerekcipőben jár. Valóban komoly ismeretekre az oktatásban csak külföldön lehet szert tenni, a többi közt a Cisco, vagy a Microsoft belső képzésein.

A webfejlesztő úgy látja, hogy az elmúlt években indult számtalan multimédia-fejlesztő tanfolyam jó része "kóklerképző". Ám akadnak olyanok is, mint például a Pentaschool Oktatási Központ, amelyek az 1-2 éves OKJ-képzés keretében széleskörű alaptudást adnak. Az OKJ-s oklevél egyébként az egyetemeken néhány pluszpontot is jelent.

Egy alkalmazott webfejlesztő alapbére havi száz- és kétszázezer forint között mozog, ám egy képzett, a modern megoldásokat jól ismerő webprogramozó félmillió forintot is megkereshet. A legjobban fizető munkák az állami megrendelések és a nagyvállalatok honlapjának megtervezése és kidolgozása. Aki sokat szeretne zsebre tenni a szakmában, annak nem elegendő napi nyolcórás műszak. Az előrejutáshoz időnként napi húsz órát is a gép előtt kell tölteni.

Bóna Péter informatikus szerint a webfejlesztői munkakörhöz hozzátartozik a stressztűrés, hiszen a megrendeléseket határidőre kell teljesíteni. Emellett lehetnek kényszerpihenők is, például amikor az ügyfél egyéb elfoglaltságai lassítják a projektet, ezeket az időszakokat nem szokták kifizetni. A webfejlesztők rendszerint csoportosan dolgoznak. Akadnak egyéni vállalkozók is, de az önállósághoz magas szintű szervezőkészség szükséges.

A szakma lehetőségei gyakorlatilag még korlátlanok. A piacra könnyen be lehet lépni még egy non-profit jellegű, de minőségi és korszerű munkával is, amely jó referenciát jelenthet. Külföldi projektekbe távmunka keretében is be lehet kapcsolódni, különösen a nyílt forráskódú programozás területén. Tőlünk nyugatabbra a hazai csúcsfizetések többszörösét is meg lehet keresni webes fejlesztéssel.

A webfejlesztésben nagy különbségek vannak a felhasznált programnyelv területén. Minden egyes programnyelv külön világ, másfajta látásmódot igényel. Magyarországon a legelterjedtebb programnyelv a PHP, mivel ingyenesen beszerezhető és könnyen tanulható, A Java és a C/C++ nyelvet főleg nagyobb rendszerek készítésénél használják, ahol igen fontos a gondos tervezés. Egy gyakorlott Java-fejlesztő egy PHP fejlesztő bérének a többszörösét is megkeresheti, míg egy C/C++ fejlesztő még a Java-fejlesztőnél is többet keres. Sokan akadnak, akik egyszerre több programnyelvhez is jól értenek, de a munkáltatók általában az egy nyelven belüli elmélyült tudást értékelik.

Forrás: Népszabadság Online 2007. szept 20. - Kiss Gergely

www.nol.hu